A kép illusztráció
Előrendelhető
Várható megjelenés:
2025.04.02.
Borító ár:
4 999 Ft
Kötött ár:
4 499 Ft
A freskó a tarbai református pap vén mindenese, Anzsu házában rejtőzik egy lenvászon lepedő alatt a falon. A családját festette meg annak idején rajta Annuska, az esperes lánya. Alakjai a szemünk láttára elevenednek meg.
Leírás
Raktári kód:
234077
EAN:
9789636871093
Várható megjelenés:
2025.04.02.
Kötésmód:puhatáblás
Oldalszám:
228
Méret [mm]:
140 x 200 x 20
Nyelv:
magyar
A freskó a tarbai református pap vén mindenese, Anzsu házában rejtőzik egy lenvászon lepedő alatt a falon. A családját festette meg annak idején rajta Annuska, az esperes lánya. Alakjai a szemünk láttára elevenednek meg.
A papné temetésére gyűlnek össze a család tagjai, hazatér Annuska is, aki megszökött a szülői házból, hogy festő lehessen. Megkeseredett apja egyik kezében a Bibliával, a másikban nadrágszíjjal nevelte gyerekeit.
A tékozló lány visszatérése felbolydítja a várost és a családot, melynek tagjai magányban, szeretetlenül élnek. Annuska megjelenése arra készteti őket, hogy számot vessenek önmagukkal. A reggeli és esti harangszó között eltelő tizenhárom órában elevenek és holtak hazugságai, álszentsége, képmutatása és önzése kerül mérlegre. Ám előbb vagy utóbb mindenkiről lehull az álarc.
A papné temetésére gyűlnek össze a család tagjai, hazatér Annuska is, aki megszökött a szülői házból, hogy festő lehessen. Megkeseredett apja egyik kezében a Bibliával, a másikban nadrágszíjjal nevelte gyerekeit.
A tékozló lány visszatérése felbolydítja a várost és a családot, melynek tagjai magányban, szeretetlenül élnek. Annuska megjelenése arra készteti őket, hogy számot vessenek önmagukkal. A reggeli és esti harangszó között eltelő tizenhárom órában elevenek és holtak hazugságai, álszentsége, képmutatása és önzése kerül mérlegre. Ám előbb vagy utóbb mindenkiről lehull az álarc.
A szerzőről
Szabó Magda
A Kossuth-díjas író, költő, műfordító tanárként kezdte pályafutását, majd 1945-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1949-ben Baumgartner-díjjal tüntették ki, amelyet még a kitüntetése napján visszavontak tőle. Állásából elbocsátották, 1958-ig nem publikálhatott.
Visszatérése után a versek helyett immáron elsősorban reényeket és drámákat írt. Az országos ismertséget A freskó és Az őz című regényei hozták meg a számára. Ettől kezdve szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett. Sok írásában foglalkozik a nők sorsával és kapcsolataikkal, de számos önéletrajzi ihletésű művel is megörvendeztette rajongóit.
Ismert művei: Az őz (1959), Pilátus (1963), Danaida (1964), Ókút (1970), Abigél (1970), Régimódi történet (1977), Für Elise (2002)
Vélemények
