Vanek úr Párizsban
Vanek úr Párizsban
Sorozat:
Sorozat:
Szállítás:
1-3 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
1 341 Ft
Borító ár:
1 490 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
1 341 Ft
Sába Királynője az asztalnál ült, és borotválkozott. De szokott káromkodni és pipázni is, ami királynőknél igazán ritkaság...
Leírás
Raktári kód:
129265
ISBN:
9786155476716
EAN:
9786155476716
Megjelenés:
2015.
Kötésmód:puhatáblás
Oldalszám:
208
Nyelv:
Magyar
"Sába Királynője az asztalnál ült, és borotválkozott. De szokott káromkodni és pipázni is, ami királynőknél igazán ritkaság.
Káromkodásra feltétlenül okot szolgáltatott a zsilettje. Ugyanis ez az egyetlen fegyver a világon, amely akkor veszélyes igazán, amikor elkopott az éle. Ilyenkor roncsolja, töri a bőrt, mindössze a szőr iránt nyilvánít némi kíméletet.
A fentiek után bizonyára minden olvasó előtt kétségtelen, hogy Sába Királynője férfi.
Hogyan lehet egy királynő férfi?
Mondjuk, ha úgy hívják, hogy Sába István, és a Sába név eszébe juttatja csúfolódó ismerőseinek a róla elnevezett királynőt.
Erről az ókori hölgyről még La Grenelle erődjében is hallottak.
Sábának nem kellett volna a csúfolódást tűrnie, mert mindenki tudta, hogy tavaly Marokkóban megverte a kantinost, akit előtte még soha senki nem tudott megverni, csak az Úristen, mert a fél szemére hályogossá tette.
Sába tehát alaposan rácáfolt a csúfnevére. Azonban kerülte a kötekedést, és egy gúnynév miatt nem mászott bajtársai képére. Valaha Sába István a kecskeméti színtársulattól érkezett egyenesen Brestbe, anélkül, hogy a „Vízkereszt” című előadást lemondta volna.
Színész volt.
Nagy csontú, mély hangú, jó kiállású fiatalember.
Valamikor nagy jövőt jósoltak neki a pályáján. És most itt ül az idegenlégió egyik helyőrségében, a legénységi hálóterem hosszú asztala mellett, ahol néhányán borotválkoznak.
Reggel bizottság érkezett Marokkóból Collidon kapitány vezetésével, hogy vizsgálatot tartson a tragikusan elhunyt Bradieux nevű közlegény ügyében. Ezért borotválkozott Sába. Ő is tanú, és még hárman."
Káromkodásra feltétlenül okot szolgáltatott a zsilettje. Ugyanis ez az egyetlen fegyver a világon, amely akkor veszélyes igazán, amikor elkopott az éle. Ilyenkor roncsolja, töri a bőrt, mindössze a szőr iránt nyilvánít némi kíméletet.
A fentiek után bizonyára minden olvasó előtt kétségtelen, hogy Sába Királynője férfi.
Hogyan lehet egy királynő férfi?
Mondjuk, ha úgy hívják, hogy Sába István, és a Sába név eszébe juttatja csúfolódó ismerőseinek a róla elnevezett királynőt.
Erről az ókori hölgyről még La Grenelle erődjében is hallottak.
Sábának nem kellett volna a csúfolódást tűrnie, mert mindenki tudta, hogy tavaly Marokkóban megverte a kantinost, akit előtte még soha senki nem tudott megverni, csak az Úristen, mert a fél szemére hályogossá tette.
Sába tehát alaposan rácáfolt a csúfnevére. Azonban kerülte a kötekedést, és egy gúnynév miatt nem mászott bajtársai képére. Valaha Sába István a kecskeméti színtársulattól érkezett egyenesen Brestbe, anélkül, hogy a „Vízkereszt” című előadást lemondta volna.
Színész volt.
Nagy csontú, mély hangú, jó kiállású fiatalember.
Valamikor nagy jövőt jósoltak neki a pályáján. És most itt ül az idegenlégió egyik helyőrségében, a legénységi hálóterem hosszú asztala mellett, ahol néhányán borotválkoznak.
Reggel bizottság érkezett Marokkóból Collidon kapitány vezetésével, hogy vizsgálatot tartson a tragikusan elhunyt Bradieux nevű közlegény ügyében. Ezért borotválkozott Sába. Ő is tanú, és még hárman."
A szerzőről
Rejtő Jenő
A magyar szórakoztató irodalom legnagyobb alakja írói munkásságán túl kabaré- és színpadi szerzőként, forgatókönyvíróként is ismert volt a nagyközönség előtt.
Bár sokáig úgy tartották, hogy neve egyet jelent a ponyvaregény műfajával, életművével ma már helye van az irodalmi nagyságok között. Pályájának elején elsősorban színpadi művek írásával foglalkozott, érdeklődése külföldi utazásai nyomán fordult a kalandregények világa felé, amelyben végül kiteljesedett írói munkássága.
Írásait sajátos stílusa, fanyar humora és történetszövésének abszurd fordulatai teszik megkülönböztethetővé az irodalmi művek palettáján. A pesti művészeti élet ismert alakja legnagyobb sikereit a P. Howard álnéven írott idegenlégiós regényparódiáknak köszönheti.
Ismert művei: Az előretolt helyőrség (1939), A három testőr Afrikában (1940), Járőr a Szaharában (1940), A tizennégy karátos autó (1940), Piszkos Fred, a kapitány (1940)
Írásait sajátos stílusa, fanyar humora és történetszövésének abszurd fordulatai teszik megkülönböztethetővé az irodalmi művek palettáján. A pesti művészeti élet ismert alakja legnagyobb sikereit a P. Howard álnéven írott idegenlégiós regényparódiáknak köszönheti.
Ismert művei: Az előretolt helyőrség (1939), A három testőr Afrikában (1940), Járőr a Szaharában (1940), A tizennégy karátos autó (1940), Piszkos Fred, a kapitány (1940)
Vélemények
