Pierce Brown
A történetmesélés mindig is különös, varázslatos szerepet töltött be az életében, különösen nagyapja történeteire emlékszik, amiket órákon át ülve hallgatott és ezeknek a történeteknek hála hitte, hogy van varázslat a világon.
Sokszor váltott iskolát, és tanulási zavarokkal küzdött, csak a középiskola befejezése után jött rá, hogy belőle is lehet író, egészen addig számára az írók furcsa óriások voltak, akikhez úgy érezte, ő nem ér fel.
Egy borongós nyári estén aztán elkezdett írni, aminek végül a megszállottja lett. Mikor dolgoznia kellett, akkor még sötétben felkelt, és fél liter kávéval táplálta a mániákus prózafolyamatot. Az ügynökök viszont kevésbé voltak lelkesek, hiába írt öt év alatt hat könyvet, cserébe száznál is több elutasítást kapott.
Huszonkét éves volt, mikor abbahagyta az írást, mert félt, hogy kevés hozzá. Aztán elolvasta az Antigoné című darabot, ami elindított benne egy folyamatot és két hónapra rá megvolt a Red Rising.
Reméli, hogy a könyvei emlékeztetnek arra mindenkit, hogy van varázslat a világon.