| A „Végtelen szerelem” a lírai próza és az allegorikus mese határán mozgó, mélyen érzelmes történet, amely a szerelem és az összetartozás örök körforgását vizsgálja. Az elbeszélés különlegessége, hogy emberi és állati világot, földi és transzcendens dimenziókat kapcsol össze, miközben a szerelem misztikus természetét zenei motívumokkal – a „Szimfónia” tételein keresztül – strukturálja. A mű egyik legnagyobb erőssége az univerzális üzenet: a szeretet és a kapcsolódás minden formán, testen, időn és létformán túli ereje. A szerző nem egyszerű szerelmi történetet ír, hanem spirituális mesét, amelyben a szerelem mint teremtő energia, mint isteni törvény jelenik meg. Ezt a koncepciót a prológus zenei metaforái emelik szimbolikus magasságba: a „Végtelen Szerelem Szimfóniája” a lélek fejlődésének, beavatásának négyrészes allegóriája. |
| A „Végtelen szerelem” a lírai próza és az allegorikus mese határán mozgó, mélyen érzelmes történet, amely a szerelem és az összetartozás örök körforgását vizsgálja. Az elbeszélés különlegessége, hogy emberi és állati világot, földi és transzcendens dimenziókat kapcsol össze, miközben a szerelem misztikus természetét zenei motívumokkal – a „Szimfónia” tételein keresztül – strukturálja. A mű egyik legnagyobb erőssége az univerzális üzenet: a szeretet és a kapcsolódás minden formán, testen, időn és létformán túli ereje. A szerző nem egyszerű szerelmi történetet ír, hanem spirituális mesét, amelyben a szerelem mint teremtő energia, mint isteni törvény jelenik meg. Ezt a koncepciót a prológus zenei metaforái emelik szimbolikus magasságba: a „Végtelen Szerelem Szimfóniája” a lélek fejlődésének, beavatásának négyrészes allegóriája. |