A világirodalom története

(E-könyv)

Szerb Antal értelmiségi családba született, ahol édesapja példáját követve már fiatalon rajongott az irodalom és a kultúra iránt. Gyermekkorában megkapott minden lehetőséget, hogy széleskörű műveltséget szerezzen. A piarista gimnáziumban Sík Sándor, a költő és tanár, fedezte fel tehetségét, és bátorította, hogy verseket írjon. Húszévesen már a Nyugat című folyóirat publikálta költeményeit.

Egyetemi tanulmányait Grazban és Pesten végezte, ahol klasszika-filológiát, magyart és németet hallgatott, miközben angolul és franciául is megtanult. 23 évesen szerezte meg doktori címét. Mire 26 évesen középiskolai tanárként kezdett dolgozni, már elismert irodalomtudós és ismert író volt.

Szerb Antal alakja elválaszthatatlan a harmincas évek pezsgő magyar irodalmi életétől. Próza-, esszé- és újságíróként egyaránt aktív volt, és a társasági életben csillogó elméjű beszélgetőpartnerként is népszerűvé vált.

A második világháború azonban fokozatosan ellehetetlenítette az addig virágzó irodalmi közegét: a Nyugat megszűnt, és 1944-ben Szerb Antalt munkaszolgálatra hívták. 1945 januárjában, mindössze 43 évesen, fogva tartói Balf közelében olyan súlyosan bántalmazták, hogy belehalt sérüléseibe. Munkássága és személyisége máig meghatározó a magyar irodalomban.