Az élet komédiásai

(E-könyv)

?? Most jövök én! ? e szóval csapott kardmarkolatára Falbenheim Hugó
vezérornagy, a szent liga stratégiai lumene, midon ki lett betuzve a ?megnyert?
sürgöny titka. Most azután hallgassanak el a deklamáló urak, a
firkászok dugják a tollaikat a füleik mellé, most a kard fog vezényelni.
? Csak lassan a testtel! ? mondta neki Nornenstein Octavian. ? Nem kell
azt a kardot még zörgetni. Si vis bellum, para pacem. Nekünk a nagy hadvezér,
Józsue jelszavára van szükségünk: állj meg nap! amíg államférfiaink
pénzt tudnak szerezni a háborúhoz. Mert pénzzel járják a vásárt. Addig
minden diplomatának esküdni kell mennyre-földre, hogy a béke örök
idokre biztosítva van, hogy a kormányok között a legbensobb egyetértés
uralkodik, avégett, hogy a börze gyanútlanul fogadja a hasznos beruházásokra
contrahált kölcsönt. Mert ha elore kikiáltjuk, hogy hadi felszerelésre
s hadseregmozgósításra kell a pénz, olyan pánikot indítunk meg,
hogy mikor senki sem kerget, akkor is szaladunk, s ahol nem lonek, ott is
elesünk. Azért nekünk nagyon a haditervünkbe illik, hogy azok, akiké a
szó és a toll, még jó darabig beszéljenek és írjanak arról, hogy ? ok vezetik
a világtörténetet. Historice nekik kell a felszínen maradni. Párizsban hadd
játsszák a kibékíto, az engesztelo, a komolyan into szerepet, Berlinben esküdjenek
a változhatatlan jó barátságra. Mi pedig azalatt cselekedjünk.
Ok arra valók, hogy tagadják el, amit mi teszünk, mi pedig, hogy tegyük
meg, amit ok eltagadnak??