Nincs engedélyezve a javascript.
Anna Karenyina

Anna Karenyina
(E-könyv)

Szállítás:
Azonnal
Elérhető nálunk:
.ePub formátumban
Borító ár:
4 999 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
4 749 Ft

Árakkal kapcsolatos információk:

 

Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár

Korábbi ár: Az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára

Rendeléskor fizetendő online ár: A rendeléskor fizetendő ár

Bevezető ár: Megjelenés előtt leadott megrendelésre érvényes ár

Kötött ár: A terméknek az Árkötöttségi törvény alapján meghatározott legalacsonyabb eladási ára, melyből további kedvezmény nem adható.

 

Anna Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el.
Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

Leírás
Raktári kód:
208764
ISBN:
9789635045983
EAN:
9789635045983
Gyártó kód:
27917
Megjelenés:
2021.
Oldalszám:
1120
Nyelv:
magyar

Anna Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el.
Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

A szerzőről
Lev Tolsztoj
Lev Tolsztoj

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828. szeptember 9. – 1910. november 20.) orosz író és filozófus, az orosz és a világirodalom egyik legnagyobb alakja, a realista orosz próza mestere, akit „a legragyogóbb lángelmének” tartanak. A Háború és béke, valamint az Anna Karenina című műveivel minden idők egyik legnagyobb regényírójaként ismerik, melyek az orosz élet realista ábrázolására fókuszálnak.

Tolsztoj 1828. szeptember 9-én született az oroszországi Tula régióban, Jasznaja Poljanában, a családi birtokon. A Tolsztoj család régi nemesi származású volt, és a grófi címet még I. Péter cártól kapták. Tolsztoj az öt gyermek közül a negyedik volt, szülei Nyikolaj Iljics Tolsztoj gróf és Marija Tolsztoj grófnő voltak. Szülei halála után őt és testvéreit rokonok nevelték fel. 1844-ben kezdte meg jogi és keleti nyelvi tanulmányait a kazanyi egyetemen, ahol tanárai úgy írták le, hogy „nem tud és nem is akar tanulni.” Hamarosan otthagyta az egyetemet, visszatért a családi birtokra, majd idejét Moszkvában és Szentpéterváron töltötte. 1851-ben, miután jelentős szerencsejáték-adósságokat halmozott fel, bátyjával a Kaukázusba utazott, és belépett a hadseregbe. Ekkor kezdett el írni. Szevasztopol eleste után kilépett a seregből, és Szentpétervárra költözött.

1862. szeptember 23-án feleségül vette az akkor 18 éves Szofja Andrejevna Berszet, egy neves moszkvai orvos lányát, aki 16 évvel volt fiatalabb Tolsztojnál. Házasságukból 13 gyermek született, közülük öt sajnos gyermekkorban meghalt.

Ez az időszak Tolsztoj legtermékenyebb alkotói korszaka volt. 1863 és 1869 között írta meg a Háború és béke című regényét, majd 1873 és 1877 között az Anna Kareninát. 1889 és 1899 között született meg a Feltámadás című nagy regénye, amely az erkölcsi felemelkedés és a szellemi megtisztulás lehetőségét mutatta be, és amely Tolsztoj kiközösítését is eredményezte.

1910. november 7-én, menekülés közben, tüdőgyulladásban hunyt el az astapovói vasútállomás főnökének lakásán.

Vélemények