Az anya az orosz társadalom állapotának ábrázolása a 20. század elején. A regény nem véletlenül kapta a címét. Gorkij ezzel is hangsúlyozza, hogy az anya a regény központi alakja, mindenekelott az anya jellemének a fejlodését ábrázolja. Ezzel egy emberi élet példáján mutatja meg az utat, amelyen a munkástömegek a forradalom felé haladnak. A munkások és a forradalmi értelmiség a regény egyik leglényegesebb kérdése, amelyet az író Szása, Natasa, Szofja és Nyikolaj Ivanovics tevékenységével világít meg.
Pelageja (az anya) a mu elején a munkásnegyed szürke asszonya, aki a szomorú, szenvedésekkel teli életét törvényszerunek tartja, s a vallásban keres vigasztalást. Legfobb jellemzo vonása a félelem. Ezzel egy idoben azonban sok elégedetlenség halmozódik fel benne az élettel szemben. Segíteni kezd fiának, nemcsak azért, mert az o fiáról van szó, hanem azért is, mert megérti fia céljait. Gondolatait tettek követik.
A regény vége megmutatja, milyen átalakulás ment végbe az anya lelkében.