Ernest Hemingway
Ernest Hemingway Oak Parkban, Chicago külvárosában született. Gyerekkorában gyakran járta az erdőket orvos apjával, táborozott, horgászott, és számos sportágban kipróbálta magát. Írói karrierje újságíróként kezdődött, majd az első világháborúban önkéntesként vett részt az olasz fronton, ahol megsebesült. Később háborús tudósítóként dolgozott, beszámolt a görög-török háborúról és a spanyol polgárháborúról is. A ’20-as években a párizsi modern irodalmi mozgalom tagja lett, ahol olyan híres írókkal barátkozott, mint Gertrude Stein, Sherwood Anderson és Ezra Pound.
A második világháború alatt a tengerészetnél szolgált, majd Angliában haditudósítóként dolgozott és részt vett a normandiai partraszállásban. Szenvedélyesen érdeklődött a vadászat, a bikaviadalok és az alkohol iránt. Életének utolsó éveiben a depressziója súlyosbodott, amely végül 1961-ben öngyilkossághoz vezetett.
Hemingway 1953-ban Pulitzer-díjat kapott Az öreg halász és a tenger című regényéért, majd 1954-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Legismertebb művei közé tartozik a Fiesta, a Búcsú a fegyverektől, az Akiért a harang szól, és A Kilimandzsáró hava.