A kép illusztráció
Szállítás:
2-4 munkanap
Készleten
Borító ár:
3 999 Ft
Kötött ár:
3 599 Ft
A ponyvakirály visszatér:
Rejtő Jenő (1905-1943) a két világháború közti magyar ponyvairodalom talán legnagyobb alakja, akinek regényei máig milliós példányszámban keltek el. Színpadi szerzőként, filmíróként is sikeresnek bizonyult, de igazi terepe kalandos szórakoztató történetek világa volt, ahol sajátos humora és abszurd látásmódja egyedülálló hangot teremtett.
Leírás
Raktári kód:
234844
EAN:
9786150233406
Megjelenés:
2025.05.07.
Kötésmód:füles, kartonált
Oldalszám:
232
Nyelv:
magyar
A ponyvakirály visszatér:
Rejtő Jenő (1905-1943) a két világháború közti magyar ponyvairodalom talán legnagyobb alakja, akinek regényei máig milliós példányszámban keltek el. Színpadi szerzőként, filmíróként is sikeresnek bizonyult, de igazi terepe kalandos szórakoztató történetek világa volt, ahol sajátos humora és abszurd látásmódja egyedülálló hangot teremtett. Ahogy a történeteit felépítette, amilyen pontosan adagolta a humort, a feszültséget és az abszurdot, mind-mind arról árulkodnak, mekkora mestere is volt ő az szórakoztató írásnak. Amit írt, ma is friss, magával ragad és él – pont úgy, mint ő maga is irodalmunk legendák közt.
Kötetünk képeiről:
Rejtő Jenő visszatérését a magyar irodalomba a képregény felvirágzásának kezdetével esett egybe. A hatvanas évek elejétől először Korcsmáros Pál rajzain elevenedtek meg a légiós regények és a Piszkos Fred-sorozat alakjai, majd Zórád Ernő realista ábrázolásai és Endrődi István, valamint Gugi Sándor egyedi stílusú munkái tették teljessé a képi Rejtő-univerzumot. Zórád képregényeit igényes kompozíció, változatos plánok és önálló értékű képkockák jellemzik, melyek hűen követik a történetek ritmusát. A Tom Bradley visszaüt az ő rajzaival először 1967-ben jelent meg – az eredeti rajzok felhasználásával válogattuk ki kötetünk képeit.
Egy gyönyörű lány, egy mérnök, egy botrány, és a világ ellen indított magánháború – Rejtő-módra
A nők sikoltoztak, leírhatatlan zűrzavar támadt, és az általános tolongásban kitörtek egy üvegajtót. A vesztibülben rendőrért sípolt a portás és egy elhízott attasé, aki le akart mászni a világítóudvarba, most a második emeletről tehetetlenül lógott fejjel lefelé egy kampón. A büféasztal felborult, és valaki a szomszéd vendéglőből telefonált egy esti lap szerkesztőségébe, hogy ír merénylők bombát dobtak a bálterembe. A környéken híre terjedt, hogy elrendelték az általános mozgósítást… A leírhatatlan zűrzavarban Bradley Tamás elmenekült. És megkezdődött az ámokfutása.
Bradley Tamás, az angol úriemberből lett légionista nem hőst keres, csak igazságot – lehetőleg azonnal, lehetőleg ököllel. Amikor húga becsületén csorba esik, ő a bíróság, az esküdtszék és az ítéletvégrehajtó, egy személyben. Egy elveszített per, egy tönkretett karrier, majd diadalmenet az idegenlégióban, ahol az őrmesterek is meghátrálnak a pillantásától. Akció, abszurd, sivatagi őrület és egy mindig jókor belépő jóbarát – Rejtő egyik legsodróbb és legszellemesebb regényében a becsületre, a bosszúra és a szivarfüstös romantikára is marad idő.
Rejtő Jenő (1905-1943) a két világháború közti magyar ponyvairodalom talán legnagyobb alakja, akinek regényei máig milliós példányszámban keltek el. Színpadi szerzőként, filmíróként is sikeresnek bizonyult, de igazi terepe kalandos szórakoztató történetek világa volt, ahol sajátos humora és abszurd látásmódja egyedülálló hangot teremtett. Ahogy a történeteit felépítette, amilyen pontosan adagolta a humort, a feszültséget és az abszurdot, mind-mind arról árulkodnak, mekkora mestere is volt ő az szórakoztató írásnak. Amit írt, ma is friss, magával ragad és él – pont úgy, mint ő maga is irodalmunk legendák közt.
Kötetünk képeiről:
Rejtő Jenő visszatérését a magyar irodalomba a képregény felvirágzásának kezdetével esett egybe. A hatvanas évek elejétől először Korcsmáros Pál rajzain elevenedtek meg a légiós regények és a Piszkos Fred-sorozat alakjai, majd Zórád Ernő realista ábrázolásai és Endrődi István, valamint Gugi Sándor egyedi stílusú munkái tették teljessé a képi Rejtő-univerzumot. Zórád képregényeit igényes kompozíció, változatos plánok és önálló értékű képkockák jellemzik, melyek hűen követik a történetek ritmusát. A Tom Bradley visszaüt az ő rajzaival először 1967-ben jelent meg – az eredeti rajzok felhasználásával válogattuk ki kötetünk képeit.
Egy gyönyörű lány, egy mérnök, egy botrány, és a világ ellen indított magánháború – Rejtő-módra
A nők sikoltoztak, leírhatatlan zűrzavar támadt, és az általános tolongásban kitörtek egy üvegajtót. A vesztibülben rendőrért sípolt a portás és egy elhízott attasé, aki le akart mászni a világítóudvarba, most a második emeletről tehetetlenül lógott fejjel lefelé egy kampón. A büféasztal felborult, és valaki a szomszéd vendéglőből telefonált egy esti lap szerkesztőségébe, hogy ír merénylők bombát dobtak a bálterembe. A környéken híre terjedt, hogy elrendelték az általános mozgósítást… A leírhatatlan zűrzavarban Bradley Tamás elmenekült. És megkezdődött az ámokfutása.
Bradley Tamás, az angol úriemberből lett légionista nem hőst keres, csak igazságot – lehetőleg azonnal, lehetőleg ököllel. Amikor húga becsületén csorba esik, ő a bíróság, az esküdtszék és az ítéletvégrehajtó, egy személyben. Egy elveszített per, egy tönkretett karrier, majd diadalmenet az idegenlégióban, ahol az őrmesterek is meghátrálnak a pillantásától. Akció, abszurd, sivatagi őrület és egy mindig jókor belépő jóbarát – Rejtő egyik legsodróbb és legszellemesebb regényében a becsületre, a bosszúra és a szivarfüstös romantikára is marad idő.
A szerzőről
Rejtő Jenő
A magyar szórakoztató irodalom legnagyobb alakja írói munkásságán túl kabaré- és színpadi szerzőként, forgatókönyvíróként is ismert volt a nagyközönség előtt.
Bár sokáig úgy tartották, hogy neve egyet jelent a ponyvaregény műfajával, életművével ma már helye van az irodalmi nagyságok között. Pályájának elején elsősorban színpadi művek írásával foglalkozott, érdeklődése külföldi utazásai nyomán fordult a kalandregények világa felé, amelyben végül kiteljesedett írói munkássága.
Írásait sajátos stílusa, fanyar humora és történetszövésének abszurd fordulatai teszik megkülönböztethetővé az irodalmi művek palettáján. A pesti művészeti élet ismert alakja legnagyobb sikereit a P. Howard álnéven írott idegenlégiós regényparódiáknak köszönheti.
Ismert művei: Az előretolt helyőrség (1939), A három testőr Afrikában (1940), Járőr a Szaharában (1940), A tizennégy karátos autó (1940), Piszkos Fred, a kapitány (1940)
Vélemények
