A kötet szövegei az elmúlt hét év „szlovmagy” intézményrendszeri működésének és kulturális történéseinek keresztmetszetei, de nem veszítik szem elől sem a szlovák és a magyar színteret, sem pedig a nemzetközi mezőnyt. A szerző ott használja a szlovákiai magyar jelzőt, ahol az területileg-jogilag, a teoretikus megközelítésben valóban indokolt, s nem hagyja, hogy az egyes művészeti teljesítmények ezzel takarózzanak. Az identitás esélyei széles körű szaktudással beszél irodalomról, könyvkiadásról, pályáztatási rendszerről és az „utcára kivitt” művészet helyzetéről, értésének szükségességéről.
A kötet szövegei az elmúlt hét év „szlovmagy” intézményrendszeri működésének és kulturális történéseinek keresztmetszetei, de nem veszítik szem elől sem a szlovák és a magyar színteret, sem pedig a nemzetközi mezőnyt. A szerző ott használja a szlovákiai magyar jelzőt, ahol az területileg-jogilag, a teoretikus megközelítésben valóban indokolt, s nem hagyja, hogy az egyes művészeti teljesítmények ezzel takarózzanak. Az identitás esélyei széles körű szaktudással beszél irodalomról, könyvkiadásról, pályáztatási rendszerről és az „utcára kivitt” művészet helyzetéről, értésének szükségességéről.