Idealisták és realisták
Idealisták és realisták
Sorozat:
Sorozat:
Szállítás:
1-3 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
3 591 Ft
Borító ár:
3 990 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
3 591 Ft
A hagyományunk egyik kérdése az, hogy az eszményeinknek van-e, és mekkora szerepe az emberi cselekvések terén. Az eszményi európai ember valamilyen, esetleg vitatható, esetleg megalapozhatatlan eszményt követ, de uralja szenvedélyeit, vágyait, érzelmeit és érdekeit.
Leírás
Raktári kód:
215166
EAN:
9786156436245
Megjelenés:
2023.06.26.
Kötésmód:kartonált ragasztókötés visszahajló füllel
Oldalszám:
368
Nyelv:
magyar
Molnár Attila Károly (1961) eszmetörténész. Az NKE Molnár Tamás Kutatóintézet
és a Századvég Kiadó vezetője. Számtalan könyv szerzője és szerkesztője.
Legutóbbi művének címe Ki mit konzerválna (2022).
A hagyományunk egyik kérdése az, hogy az eszményeinknek van-e, és mekkora szerepe az emberi cselekvések terén. Az eszményi európai ember valamilyen, esetleg vitatható, esetleg megalapozhatatlan eszményt követ, de uralja szenvedélyeit, vágyait, érzelmeit és érdekeit. A kereszténység ezt felfokozta az erkölcsi cselekvése terén, míg a felvilágosodás a politikában tette mindenek feletti problémává a politikai tudást és eszményeket.
Ezt az intellektualizált cselekvési eszményt azonban rendre kikezdik, és ezek a kihívást jelentő magyarázatok a romantikától a marxizmusig a valós cselekvésekre hivatkoznak, amelyek többé vagy kevésbé eltérnek az eszménytől. Egy nemzedékkel ezelőtt, de még ma is sokak számára a valódi cselekvésmotívum az (osztály)érdek volt, míg a mai wokery a személyes érzéseket tette legitim és bármilyen cselekvést igazoló motívummá, míg az eszményeket az elnyomás eszközeinek tekinti, hiszen az eszményeket követni próbáló ember korlátozza önmagát.
A kötet írásai a cselekvés szkeptikus megközelítését sugallják: a cselekvéseknek mindig sokféle motívuma lehet, valamilyen eszmény követésétől kezdve érdekek, szenvedélyek és érzelmek követéséig, és ezekről csak feltételezéseink lehetnek.
A tapasztalatunk az, hogy a túlmoralizált politika ugyanúgy kellemetlen világot eredményez, mint az alulmoralizált.
és a Századvég Kiadó vezetője. Számtalan könyv szerzője és szerkesztője.
Legutóbbi művének címe Ki mit konzerválna (2022).
A hagyományunk egyik kérdése az, hogy az eszményeinknek van-e, és mekkora szerepe az emberi cselekvések terén. Az eszményi európai ember valamilyen, esetleg vitatható, esetleg megalapozhatatlan eszményt követ, de uralja szenvedélyeit, vágyait, érzelmeit és érdekeit. A kereszténység ezt felfokozta az erkölcsi cselekvése terén, míg a felvilágosodás a politikában tette mindenek feletti problémává a politikai tudást és eszményeket.
Ezt az intellektualizált cselekvési eszményt azonban rendre kikezdik, és ezek a kihívást jelentő magyarázatok a romantikától a marxizmusig a valós cselekvésekre hivatkoznak, amelyek többé vagy kevésbé eltérnek az eszménytől. Egy nemzedékkel ezelőtt, de még ma is sokak számára a valódi cselekvésmotívum az (osztály)érdek volt, míg a mai wokery a személyes érzéseket tette legitim és bármilyen cselekvést igazoló motívummá, míg az eszményeket az elnyomás eszközeinek tekinti, hiszen az eszményeket követni próbáló ember korlátozza önmagát.
A kötet írásai a cselekvés szkeptikus megközelítését sugallják: a cselekvéseknek mindig sokféle motívuma lehet, valamilyen eszmény követésétől kezdve érdekek, szenvedélyek és érzelmek követéséig, és ezekről csak feltételezéseink lehetnek.
A tapasztalatunk az, hogy a túlmoralizált politika ugyanúgy kellemetlen világot eredményez, mint az alulmoralizált.
Vélemények
