A kép illusztráció
Jelenleg nem rendelhető
Borító ár:
3 980 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
3 423 Ft
Hogyan fogadta Washington elnök, amikor az USA fővárosának névadója lett?
Leírás
Raktári kód:
130222
ISBN:
9789633240786
EAN:
9789633240786
Megjelenés:
2012.
Kötésmód:keménytáblás, cérnafűzött
Oldalszám:
366
Nyelv:
magyar
Tömeg [g]:
590
Hogyan fogadta Washington elnök, amikor az USA fővárosának névadója lett? Melyek a Jefferson által megfogalmazott Függetlenségi nyilatkozat leghíresebb mondatai? Azt mondta-e ki a Monroe-elv, hogy Amerika az amerikaiaké? Miért gyilkolták meg Lincolnt? Tudott-e Franklin D. Roosevelt arról, hogy támadás készül Pearl Harbor ellen? Ki ölte meg Kennedyt? Tudta-e Nixon, hogy betörést terveznek a Watergate irodaházba? Mit tett Bush, amikor az al-Káida két repülőgépet vezetett a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba? Hány percig tartott az Obama-kormány által elrendelt rajtaütés, amelynek során megölték Oszáma bin Ládent? Ezekre a kérdésekre is választ ad e könyv szerzője, miközben bemutatja azokat az államférfiakat, akik a világ egyik leggazdagabb, gazdaságilag és társadalmilag legfejlettebb országának élén álltak. - Hahner Péter történész a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékének vezetője. Több francia és angol klasszikus történelmi művet és életrajzot ültetett át magyarra. Most megjelent könyve a tizenötödik önálló kötete. Ő a szerzője a nagy sikerű 100 történelmi tévhit, Újabb 100 történelmi tévhit és A Vadnyugat című munkáknak.
A szerzőről
Hahner Péter
Hahner Péter magyar történész és tanszékvezető egyetemi docens. Középiskolai tanulmányait a Kaffka Margit Gimnáziumban végezte, majd 1973 és 1977 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán könyvtár-magyar szakon, 1978 és 1980 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar kiegészítő szakon, 1983 és 1985 között pedig az ELTE történelem szakán tanult. PhD-értekezését 1996-ban védte meg.
Pályafutását 1977-ben a Nemzetközi Előkészítő Intézet segédkönyvtárosaként kezdte, majd a Fővárosi Moziüzemi Vállalat közművelődési üzemvezetőjeként dolgozott. 1981-től az Akadémiai Kiadó segédszerkesztője volt. 1985 óta a Pécsi Tudományegyetem történelem szakán oktat, ugyanebben az évben jelent meg első könyve a Bastille bevételéről. 1994-ben fordította Alexis de Tocqueville A régi rend és a forradalom című művét. 1998-ban csatlakozott a Történelemtanárok Egyletéhez, 2001 és 2018 között a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Újkortörténeti Tanszékét vezette.
Fő kutatási területe a nagy francia forradalom története és történetírása. Gyakran publikál hetilapokban, könyvismertetései többek között az Élet és Irodalom-ban jelennek meg. 2020 őszétől a Rubicon Intézet főigazgatója.
Vélemények
