A kép illusztráció
Szállítás:
2-4 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
2 667 Ft
Borító ár:
3 980 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
3 383 Ft
Vajon a forradalom és a diktatúra elválaszthatatlanul összefonódik? Csak erőszakkal lehet tartós és mélyreható társadalmi változásokat elérni? Megengedhető az erőszak, ha egy jobb jövőt szolgál? Ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a kötet, miközben bemutatja a világtörténelem legfontosabb forradalmainak kiváltó okait, menetét, következményeit és vezéregyéniségeit.
Leírás
Raktári kód:
162874
ISBN:
9789633245507
EAN:
9789633245507
Megjelenés:
2017.
Kötésmód:keménytáblás
Oldalszám:
320
Nyelv:
magyar
Vajon a forradalom és a diktatúra elválaszthatatlanul összefonódik? Csak erőszakkal lehet tartós és mélyreható társadalmi változásokat elérni? Megengedhető az erőszak, ha egy jobb jövőt szolgál? Ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a kötet, miközben bemutatja a világtörténelem legfontosabb forradalmainak kiváltó okait, menetét, következményeit és vezéregyéniségeit. A forradalmi események főszereplői általában diktátorokká váltak, vagy legalábbis mindent elkövettek ennek érdekében. Cromwell úgy gondolta, azért ő számolhatja fel a régi világot és építhet újat a helyére, mert Isten a kegyelmébe fogadta. Robespierre a néppel azonosította magát, Napóleon pedig kijelentette, hogy ő a francia nemzet igazi képviselője. Washington, Bolívar és Garibaldi nem tekintette kiválasztottnak magát, a későbbi korok forradalmárai viszont, mint például Lenin és követői, a tudománnyal indokolták meg kiválasztottságukat. Egy dolog biztos: a társadalmak totális ellenőrzésére és irányítására tett kísérletek rettenetes következményekkel jártak.
A szerzőről
Hahner Péter
Hahner Péter magyar történész és tanszékvezető egyetemi docens. Középiskolai tanulmányait a Kaffka Margit Gimnáziumban végezte, majd 1973 és 1977 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán könyvtár-magyar szakon, 1978 és 1980 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar kiegészítő szakon, 1983 és 1985 között pedig az ELTE történelem szakán tanult. PhD-értekezését 1996-ban védte meg.
Pályafutását 1977-ben a Nemzetközi Előkészítő Intézet segédkönyvtárosaként kezdte, majd a Fővárosi Moziüzemi Vállalat közművelődési üzemvezetőjeként dolgozott. 1981-től az Akadémiai Kiadó segédszerkesztője volt. 1985 óta a Pécsi Tudományegyetem történelem szakán oktat, ugyanebben az évben jelent meg első könyve a Bastille bevételéről. 1994-ben fordította Alexis de Tocqueville A régi rend és a forradalom című művét. 1998-ban csatlakozott a Történelemtanárok Egyletéhez, 2001 és 2018 között a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Újkortörténeti Tanszékét vezette.
Fő kutatási területe a nagy francia forradalom története és történetírása. Gyakran publikál hetilapokban, könyvismertetései többek között az Élet és Irodalom-ban jelennek meg. 2020 őszétől a Rubicon Intézet főigazgatója.
Vélemények
