Cundoku A könyvgyűjtés japán művészete

Mindenki ismer olyan irodalomkedvelőt, akinek olvasatlan könyvek is vannak a polcán. Elítélendő a könyvhalmozás? Ugyan, dehogy! Hiszen az a könyv is hozzátesz a műveltségünkhöz, érzékenységünkhöz és stílusunkhoz, amelyiket már elolvastuk, és az is, amelyiket még csak tervezzük elolvasni, de már ott van karnyújtásnyira tőlünk. „Végül is a könyvgyűjtés olyan, mintha azt mondanánk, hogy nem tudjuk nem szeretni azt, amit még nem ismerünk. Mi a baj ezzel?” Semmi, mondják a japánok, akiknek külön szavuk is van a könyvgyűjtésre: cundoku. Négy olasz könyvimádó egy közösen választott japán álnéven (Taiki Raito Pym) ugyan szociológiai és pszichológiai szempontok alapján elemzi, hogy min alapszik a gyűjtési vágy, de azt ők is tudják, hogy könyvet gyűjteni maga a gyönyörűség. Ne érezzen emiatt senki lelkiismeret-furdalást. Te sem, kedves olvasónk!