Konfliktus és identitás

Tanulmányok az örmény történelemről, történetírásról és emlékezetről

Mi is maga a történelem? Reinhart Koselleck meghatározása szerint a történelem nem más, mint emlékek (Erfahrungen) halmaza. Ezen emlékek összegyűjtéséből kialakul egy eseménysorozat, ami a történelmet alkotja. Jelen kiadvány első része az örmény nép többségi társadalomtól elszakadt, diaszpórában élő tagjaival foglalkozik. A kötet második része a Karabah-problematikát taglalja. A szerzők arra törekedtek, hogy a konfliktus történelmi előzményeit elemző módon ismertessék, valamint bemutassák azt, hogy egy-egy konfliktus az adott népcsoport teljes gondolkodását és identitását is átalakítja, amely által új tapasztalatok és új elvárások jönnek létre.

Az olvasó a Studia Armenologica Hungarica sorozat hatodik kötetében az örmény történelem és történetírás legújabb kutatási eredményeit ismerheti meg. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) 2016-ban alakult meg az Armenológiai Tanszék, amelynek jelen kötetét már azok a hallgatók szerkesztik, akik ott tanultak és bekapcsolódtak a tanszéken megvalósuló kutatómunkába. A kötet szerzői tehát az Armenológiai Tanszék hallgatói, doktoranduszai és oktatói, valamint a PPKE partner­intézménye, a jereváni Khachatur Abovyan Örmény Állami Pedagógiai Egyetem (ASPU) oktatói. Ezen kötet kiváló példája annak, hogy a közös publikációk is részét képezik az intézményi együttműködéseknek.

A 2019-ben elindult sorozat részben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszékén végzett tudományos kutatások publikálását szeretné megismertetni az olvasóközönséggel magyar és angol nyelven; részben a magyar nyelvű könyvpiacon az örmény tanulmányoknak, örmény történelemnek és kultúrának egységes megjelenésű, egy nívós kiadó általi, folya­matos publicitását kívánja biztosítani. Az utóbbi szándék indokolja, hogy a könyvsorozatban nemcsak a tanszék munkatársai publikálhatnak, hanem örömmel biztosít helyet azon témáknak, amelyek az örmény történelem, kultúra, irodalom, társadalom vonatkozásában tudományos minőséget hordoznak; azaz egy-egy téma kapcsán a szakterület elismert képviselői tudják bemutatni alapkutatáson nyugvó tudományos állás­pontjukat, illetve az alapkutatásokra épülő széleskörű és egy-egy téma kapcsán letisztázott elemzésüket, e könyvsorozat keretei között. A PPKE BTK Armenológiai Tanszéke olyan, nemzetközileg egyedülálló kompetenciákkal rendelkezik, amelyek a keleti és a nyugati örmény nyelvet, irodalmat, kultúrát, klasszikus történelmi és diaszpórakutatást és értékeket a legszerteágazóbban fogják össze. A könyvsorozat célja így egységes: jelentősen hozzá kíván járulni a világ első keresztény népének történelméről, vallási hagyo­mányai­nak és értékeinek gazdagságáról, kultúrájáról és társadalmáról alkotott képnek a magyar és nemzetközi olvasóközönség előtti legteljesebb ki­kristá­lyo­so­dásának be­mu­tatá­sához, továbbá mind­­ezen érték megőrzéséhez és hiteles átadásához.

Kiss Péter
Tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem-német szakán kezdte, majd a halle-i Martin-Luther-Universität történelem-keresztény Kelet tanulmányok szakán folytatta, melynek jelenleg is hallgatója. Fő kutatási területe az örmény és a szír történetírás valamint keleti egyháztörténet. A 34. OTDK Humántudományi Szekciójának konferenciáján II. helyezést ért el a Világosító Szent Gergely szerepe az örmény identitás megőrzésében Erdélyben c. munkájával. Az Új Nemzeti Kiválósági Program keretében – Récsei Péterrel együtt – kutatói ösztöndíjban részesült a 2021/2022-es tanévben. Szakmai munkásságát a jereváni Khachatur Abovyan Örmény Állami Pedagógiai Egyetemen, a Bécsi Egyetemen, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen töltött ösztöndíjas félévek, valamint a jereváni Matenadaranban és a Staatbibliothek zu Berlinben töltött szakmai gyakorlatok alapozták meg.

Récsei Péter
Tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezte magyar-történelem szakon. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus EgyetemTörténelemtudományi Doktori Iskola hallgatója. Fő kutatási területe a dél-kaukázusi régió 19. századtól napjainkig. Kutatásai során kiemelten alkalmazza a braudel-i lonue durée és az anderson-i nacionalizmuselméletet. A 35. OTDK Humántudományi Szekciójának Konferenciáján az Idő és tér – Hegyi-Karabah értelmezése a longue durée kontextusában c. dolgozata, az 1945 utáni egyetemes történelem tagozatban, a II. helyezést szerezte meg. Az Új Nemzeti Kiválósági Program keretében – Kiss Péterrel együtt – kutatói ösztöndíjban részesült a 2021/2022-es tanévben. Récsei Péter tudományos munkásságát már az egyetemi évek kezdetén megalapozta a jereváni Khachatur Abovyan Örmény Állami Pedagógiai Egyetemen töltött féléve, illetve a Staatsbibliothek zu Berlinben töltött szakmai gyakorlata alatt.