Történetek a Mesebeli Erdő harmadik részében – mint az előzőekben is – erdei állatokra jellemző tulajdonságokat fedezhetünk fel, mesebeli történetekbe ágyazva. A gyerekek játékosan tanulhatnak a hódok életmódjáról, miért és hogyan döntik ki a fákat, miért kell állandóan rágcsálniuk?
A szarkák klasszikus fényes tárgyakat szerető sajátosságaik mellett még egy valós tulajdonságot tudhatunk meg, mégpedig: hogy felismerik magukat a tükörben. A sarlósfecskék mindennapjaiba is beleláthatunk, miként töltik életüket Szellő úrfi vállán, leszállnak-e a földre, vagy mi is az az éhségalvás? A szajkó hogyan lesz az erdő főfelügyelője, a kakukk miért nem a saját fészkébe neveli fiókáit, és a tövisszúró gébics fészkében pedig miért nem nevelődnek kakukkfiókák? Emberekre jellemző tulajdonságok közül az irigységgel, a gonoszsággal, kapzsisággal, a hiszékenységgel, a csalódottsággal, de a megbánással, a hibák belátásával, a jóhiszemű gyanakvással és a probléma megoldóképességgel is találkozhatunk.
A következő, negyedik részben pedig a Mesebeli Erdő legészakibb szegletében élő Mikulásról és háza népéről kaphatunk egy kis információt.