120 éve született a magyar kalandirodalom legnagyobb hőse

Kevés olyan szerző létezik a magyar irodalomban, akinek a neve egybeforrt egy egész műfajjal. Rejtő Jenő, a ponyvairodalom koronázatlan királya, a magyar kalandregény és humor mesterének számít, aki sajátos stílusával generációk kedvencévé vált. Idén ünnepeljük születésének 120. évfordulóját, és bár élete rövid volt, művei halhatatlanná tették.

Egy különc zseni születése

1905. március 29-én látta meg a napvilágot Reich Jenő néven Budapesten. A polgári családból származó fiú tanulmányait a Markó utcai főreáliskolában kezdte, majd a színház világa vonzotta, így beiratkozott a Színművészeti Főiskolára. A színészet azonban nem lett az ő útja – hamarosan a világot járta, kalandokat keresett és eközben gyűjtötte azokat a történeteket, amelyek később műveiben is visszaköszöntek.

Fiatalon bejárta Európát, dolgozott kikötőkben, cipelte mások bőröndjeit, élt Párizsban és Észak-Afrikában is. Utazásai során ismerte meg a légió mítoszát, amely aztán műveiben visszatérő elem lett. A Francia Idegenlégió világa, a kocsmákban és poros kaszárnyákban játszódó jelenetek hiteles hátteret biztosítottak a legendás regényekhez.

A magyar ponyvairodalom aranykora

Rejtő Jenő írásai sajátos stílusban születtek, a klasszikus kalandregények fordulatos cselekményét a kabaréjelenetekből ismert humorral és szatirikus társadalomkritikával ötvözte. Bár az irodalmi elit sokáig nem vette komolyan műveit, az olvasók imádták. Olyan halhatatlan karaktereket alkotott, mint Piszkos Fred, a mindig mogorva, de zseniális tengerészkapitány, vagy a légiós regények hősei, például a Senki Alfonz és Vanek úr.

Könyvei a ponyvaregények sorába tartoztak, mégis többek voltak egyszerű szórakoztató olvasmánynál. Ironikus, csavaros párbeszédei és groteszk karakterei a magyar irodalom egyedi színfoltjává tették. A Piszkos Fred, a kapitány, a Tizennégy karátos autó vagy A három testőr Afrikában máig olvasott klasszikusok.

A humor, amely túlélte a történelmet

Rejtő különlegessége nemcsak abban rejlett, hogy hihetetlen fantáziával és humorral szőtte meg történeteit, hanem abban is, hogy képes volt a legkomorabb helyzetekben is mosolyt csalni az emberek arcára. Művei tele vannak abszurd szituációkkal, váratlan fordulatokkal és emlékezetes figurákkal, akiknek a sorsát mindig valamilyen csavar bonyolítja tovább.

Műveit először P. Howard álnéven publikálta, hogy a kiadók jobban el tudják adni a könyveket. A név angolos hangzása azt sugallta, hogy egy külföldi író művei kerültek a magyar közönség elé, ami akkoriban növelte az eladhatóságot.

A tragikus vég

Bár könyvei rendkívüli sikert arattak, Rejtő élete nem volt könnyű. A második világháború idején zsidó származása miatt munkaszolgálatra hurcolták. Gyenge egészségi állapota miatt nem bírta a megpróbáltatásokat: 1943-ban, mindössze 38 évesen a Szovjetunióban, egy munkatáborban halt meg. Halála hatalmas veszteség volt a magyar irodalom számára.

Rejtő Jenő öröksége

Bár élete tragikus véget ért, művei azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek. Kalandregényei a mai napig új kiadásokat érnek meg, rádiójátékok, színházi feldolgozások és filmek is készültek belőlük. Stílusa, sajátos humora és felejthetetlen karakterei miatt Rejtő Jenő a magyar kalandirodalom legnagyobb hőse marad.

120 évvel születése után még mindig velünk van – minden egyes nevetésben, amelyet könyvei kiváltanak, minden egyes mondatban, amelyet idézünk tőle, és minden egyes kalandban, amelyet az oldalain átélhetünk.