A kalocsai érseki tartomány kialakulása

(E-könyv)

Az Árpád-kori egyházszervezet egyik legnagyobb problémája a kalocsai egyházmegye létrejötte, jogállása és székhelyének kiválasztása, majd a kettos székhely kialakulása. A szerzo nézete szerint a kalocsai egyházmegye nem 1003-ban, hanem az episzkopális egyházszervezet 1009-es kibovítésének keretében jött létre és megalakulásának kezdetétol fogva érseki ranggal rendelkezett. Koszta László két évtizednyi kutatómunka eredményeit összefoglalva teljesen új, a korábbi nézetektol alapjaiban eltéro eredményre jutott a kalocsai egyházmegye korai történetét illetoen. Kalocsát 1009-ben ugyan eredendoen érsekségként alapították meg, de több mint másfél évszázadig nem rendelkezett önálló érseki tartománnyal, így saját suffraganeus püspökökkel sem. Kalocsa valójában csak tituláris érsekség volt, fopapja nem gyakorolt tényleges érseki joghatóságot. Az egységes magyar egyháztartományt az 1161 oszén megkötött konkordátum keretében osztották fel, és ekkor kapott Kalocsa is önálló érseki provinciát. Koszta László (1962) a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszékének vezetoje. Fo kutatási területe a középkori magyar egyháztörténelem és az összehasonlító egyháztörténet, de emellett várostörténettel, helytörténettel, forráskiadással és történeti segédtudományokkal is foglalkozik. Számos hazai és külhoni folyóirat szerkesztobizottságának tagja, több önálló és társzerzos kötete jelent meg Magyarországon és külföldön. Tudományos közleményeinek száma meghaladja a százat.