Az igazi - Második rész - Hangoskönyv(Hangoskönyv)
Az igazi - Második rész - Hangoskönyv
(Hangoskönyv)
Szállítás:
Azonnal
Hallgass bele
Korábbi ár:
3 990 Ft
Borító ár:
4 800 Ft
Nem csak a mesélő, a történet távlata is más, mint az Első részben. Az Úr, két válással a háta mögött a magányból tekint...
Leírás
Raktári kód:
192636
Megjelenés:
2014.
Időtartam:
05:46:46
Nem csak a mesélő, a történet távlata is más, mint az Első részben. Az Úr, két válással a háta mögött a magányból tekint vissza életére, két házasságára. Ő hisz abban, hogy létezik „Igazi”, legalább is az első felesége számára, ez pedig ki más lehetne, mint ő maga. A második házasság, mely abszurd körülmények között köttetett, még abszurdabb módon ér véget. A csalódások, a bukásként megélt kapcsolatok után nem lát más lehetőséget, mint, hogy mindentől visszavonultan a magányba száműzze magát. Hirtling István olyan közvetlenül, természetesen adja elő a történetet, hogy úgy érezhetjük, mi magunk vagyunk a Peruból hosszú évek után visszatért fiatalkori barát, aki előtt az Úr most kiönti a szívét.
A szerzőről
Márai Sándor
Márai Sándor, a 20. század egyik legismertebb és elismertebb magyar írója Grosschmid Sándor Károly Henrik néven látta meg a napvilágot 1900. április 11.-én, Kassán. Jogász családból származott, apja, Grosschmid Géza az első világháború után Kassa szenátora volt. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a Valahol Európában alkotója.
Márai Sándor már az 1930-as években is jelentős sikereket ért el íróként, költőként és újságíróként egyaránt. Sokan a magyar polgárság irodalmi képviselőjét látták benne, amelyet megerősített bolsevizmus ellenessége és emigráns státusza. Rendszeresen írt a Nyugatba, a Pesti Hírlapba, és a Kisfaludy társaság tagja volt.
A legismertebb regénye, A gyertyák csonkig égnek, amelyet 1942-ben írt a szerző. A német megszállást követően az író menekülni volt kénytelen hazájából. A költözés kényszere és a háború pusztításai a líra felé irányították Márai Sándort, aki ebben a zavaros időszakban is célt és vigaszt talált az írásban. Úgy vallotta; az íróknak kulturális küldetésük van a Földön, amelyet háború idején is kötelezettségük végrehajtani. Márai Sándor 1948-ban emigrált, aminek következtében nevét megpróbálták kitörölni a magyar irodalomból. Először Olaszországba, majd az USA-ba költözött. 1985-től sorozatos családi tragédiák érték, legközelebbi családtagjait veszítette el. Írásaiban rendszerint előkerül a honvágy kérdése, amelyről többek között Halotti beszéd című versében is ír. A műveit 1990-ben adták ki újra és ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el. Bár előtte már a lehetőség adott volt Márai könyveinek megjelentetésére, azonban az író addig nem volt hajlandó kiadni könyveit, ameddig Magyarországon megszálló csapatok tartózkodtak.
Márai Sándor a 20. századi magyar írók egyik legnagyobb alakja volt, polgári irodalom legtermékenyebb, egyszersmind legnagyobb hatású képviselője is egyben. A könyveiben pedig időtlen bölcsességeket fogalmazott meg. Márait nem csak hazánkban, külföldön is az európai irodalom egyik kiemelkedő személyének tartják számon. Magyarországi elismertségének kialakításában meghatározó szerepet játszott műveinek nyugat-európai, különösen olasz és francia fogadtatása. Márai Sándor napjainkban reneszánszát éli; sorra filmesítik meg műveit, színházi darabjait újra műsorra tűzték.
Fedezd fel Márai Sándor könyvkínálatunkat és a szerző műveit is magába foglaló Helikon zsebkönyveket!
Vélemények
