A kép illusztráció
Előrendelhető
Várható megjelenés:
2025.10.29.
Borító ár:
5 999 Ft
Bevezető ár:
5 399 Ft
„A magas irodalom viszonylag későn szánta rá magát, hogy belefoglalja világába a szegénység ábrázolását. Talán Gustave Flaubert volt az első, aki méltó módon foglalkozott vele az Egy jámbor lélekben, őt igyekezett utánozni Gorkij a Gyermekkoromban, aztán a huszadik században Louis-Ferdinand Céline volt az, aki műve centrumába helyezte a szegénység kérdését.
Leírás
Raktári kód:
239497
EAN:
9789636206857
Várható megjelenés:
2025.10.29.
Kötésmód:keménytáblás
Oldalszám:
516
Méret [mm]:
121 x 183
Nyelv:
magyar
„A magas irodalom viszonylag későn szánta rá magát, hogy belefoglalja világába a szegénység ábrázolását. Talán Gustave Flaubert volt az első, aki méltó módon foglalkozott vele az Egy jámbor lélekben, őt igyekezett utánozni Gorkij a Gyermekkoromban, aztán a huszadik században Louis-Ferdinand Céline volt az, aki műve centrumába helyezte a szegénység kérdését. Márai egyik mintája és ihletője, Kosztolányi Dezső a maga kíméletlen cselédtörténetével, az Édes Annával.
Márai hőse, Áldozó Judit azonban egészen más utat követ, mint Édes Anna.”
Szávai János
Márai Sándor (Kassa, 1900 – San Diego, 1989): író, költő, újságíró.
Márai hőse, Áldozó Judit azonban egészen más utat követ, mint Édes Anna.”
Szávai János
Márai Sándor (Kassa, 1900 – San Diego, 1989): író, költő, újságíró.
A szerzőről
Márai Sándor
Márai Sándor, a 20. század egyik legismertebb és elismertebb magyar írója Grosschmid Sándor Károly Henrik néven látta meg a napvilágot 1900. április 11.-én, Kassán. Jogász családból származott, apja, Grosschmid Géza az első világháború után Kassa szenátora volt. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a Valahol Európában alkotója.
Márai Sándor már az 1930-as években is jelentős sikereket ért el íróként, költőként és újságíróként egyaránt. Sokan a magyar polgárság irodalmi képviselőjét látták benne, amelyet megerősített bolsevizmus ellenessége és emigráns státusza. Rendszeresen írt a Nyugatba, a Pesti Hírlapba, és a Kisfaludy társaság tagja volt.
A legismertebb regénye, A gyertyák csonkig égnek, amelyet 1942-ben írt a szerző. A német megszállást követően az író menekülni volt kénytelen hazájából. A költözés kényszere és a háború pusztításai a líra felé irányították Márai Sándort, aki ebben a zavaros időszakban is célt és vigaszt talált az írásban. Úgy vallotta; az íróknak kulturális küldetésük van a Földön, amelyet háború idején is kötelezettségük végrehajtani. Márai Sándor 1948-ban emigrált, aminek következtében nevét megpróbálták kitörölni a magyar irodalomból. Először Olaszországba, majd az USA-ba költözött. 1985-től sorozatos családi tragédiák érték, legközelebbi családtagjait veszítette el. Írásaiban rendszerint előkerül a honvágy kérdése, amelyről többek között Halotti beszéd című versében is ír. A műveit 1990-ben adták ki újra és ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el. Bár előtte már a lehetőség adott volt Márai könyveinek megjelentetésére, azonban az író addig nem volt hajlandó kiadni könyveit, ameddig Magyarországon megszálló csapatok tartózkodtak.
Márai Sándor a 20. századi magyar írók egyik legnagyobb alakja volt, polgári irodalom legtermékenyebb, egyszersmind legnagyobb hatású képviselője is egyben. A könyveiben pedig időtlen bölcsességeket fogalmazott meg. Márait nem csak hazánkban, külföldön is az európai irodalom egyik kiemelkedő személyének tartják számon. Magyarországi elismertségének kialakításában meghatározó szerepet játszott műveinek nyugat-európai, különösen olasz és francia fogadtatása. Márai Sándor napjainkban reneszánszát éli; sorra filmesítik meg műveit, színházi darabjait újra műsorra tűzték.
Fedezd fel Márai Sándor könyvkínálatunkat és a szerző műveit is magába foglaló Helikon zsebkönyveket!
Vélemények
