A kép illusztráció
Előrendelhető
Várható megjelenés:
2025.10.13.
Borító ár:
5 499 Ft
Bevezető ár:
4 949 Ft
„…egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben… két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra… Megértek, nem éppen hajlamaikkal vagy szeszélyeikkel, hanem belülről, valamilyen kivédhetetlen csillagászati törvény parancsa szerint, ahogy az égitestek találkoznak a végtelen térben és időben, hajszálnyi pontossággal, ugyanabban a másodpercben, amely az ő másodpercük az évmilliárdok és a tér végtelenségei között. Nem hiszek véletlen találkozásokban.”
Leírás
Raktári kód:
238705
EAN:
9789636206833
Várható megjelenés:
2025.10.13.
Kötésmód:keménytáblás
Oldalszám:
168
Méret [mm]:
121 x 183
Nyelv:
magyar
„…egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben… két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra… Megértek, nem éppen hajlamaikkal vagy szeszélyeikkel, hanem belülről, valamilyen kivédhetetlen csillagászati törvény parancsa szerint, ahogy az égitestek találkoznak a végtelen térben és időben, hajszálnyi pontossággal, ugyanabban a másodpercben, amely az ő másodpercük az évmilliárdok és a tér végtelenségei között. Nem hiszek véletlen találkozásokban.”
Az Eszter hagyatéka, ez a kitűnő regény egy beteljesületlen szerelem története. A mindig fellegekben élő, jellemgyenge, de szeretni valóan kedves Lajos és Eszter húsz esztendővel korábban bontakozott szerelmét rombolta szét, amikor a férfi Eszter nővérét, Vilmát vette feleségül.
Lajos felesége halála után, gyermekeivel látogatóba érkezik az asszonyhoz, aki még mindig szereti. A találkozás oka igencsak prózai: Lajos, aki már mindenétől megfosztotta Esztert, most végső menedékét készül "elrabolni", a családi otthon eladására kéri. Eszter ekkor tudja meg, hogy a férfi nősülése előtt végső elkeseredésében levelekben könyörgött neki, hogy szökjenek meg együtt, mert szüksége van rá. Ő azonban sohasem kapta meg a leveleket…
Az Eszter hagyatéka most három kisregény, A mészáros, a Déli szél és a Szívszerelem társaságában lát napvilágot a Helikon Kiadónál.
„Márai a szenvedélyes foglyok költője, s a család a szó mitikus értelmében a legizgatóbb fogság s a legzsarnokabb kötelék. A legtöbb ember ma se szabadult meg ettől az érzelmi és idegemléktől; nem boldogító, hanem a boldogságnál is igézőbb önkínzó kötelékben él, az érzelmi fogság részegültje, a bilincseibe szerelmes, nem a sorstársába. A házasságok az égben köttetnek? Lehet. A bilincsek mindenesetre ott. És ez a nagyobb törvény.” (Cs. Szabó László, Nyugat, 1937/7.)
Márai Sándor (Kassa, 1900 – San Diego, 1989): író, költő, újságíró.
Az Eszter hagyatéka, ez a kitűnő regény egy beteljesületlen szerelem története. A mindig fellegekben élő, jellemgyenge, de szeretni valóan kedves Lajos és Eszter húsz esztendővel korábban bontakozott szerelmét rombolta szét, amikor a férfi Eszter nővérét, Vilmát vette feleségül.
Lajos felesége halála után, gyermekeivel látogatóba érkezik az asszonyhoz, aki még mindig szereti. A találkozás oka igencsak prózai: Lajos, aki már mindenétől megfosztotta Esztert, most végső menedékét készül "elrabolni", a családi otthon eladására kéri. Eszter ekkor tudja meg, hogy a férfi nősülése előtt végső elkeseredésében levelekben könyörgött neki, hogy szökjenek meg együtt, mert szüksége van rá. Ő azonban sohasem kapta meg a leveleket…
Az Eszter hagyatéka most három kisregény, A mészáros, a Déli szél és a Szívszerelem társaságában lát napvilágot a Helikon Kiadónál.
„Márai a szenvedélyes foglyok költője, s a család a szó mitikus értelmében a legizgatóbb fogság s a legzsarnokabb kötelék. A legtöbb ember ma se szabadult meg ettől az érzelmi és idegemléktől; nem boldogító, hanem a boldogságnál is igézőbb önkínzó kötelékben él, az érzelmi fogság részegültje, a bilincseibe szerelmes, nem a sorstársába. A házasságok az égben köttetnek? Lehet. A bilincsek mindenesetre ott. És ez a nagyobb törvény.” (Cs. Szabó László, Nyugat, 1937/7.)
Márai Sándor (Kassa, 1900 – San Diego, 1989): író, költő, újságíró.
A szerzőről
Márai Sándor
Márai Sándor, a 20. század egyik legismertebb és elismertebb magyar írója Grosschmid Sándor Károly Henrik néven látta meg a napvilágot 1900. április 11.-én, Kassán. Jogász családból származott, apja, Grosschmid Géza az első világháború után Kassa szenátora volt. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a Valahol Európában alkotója.
Márai Sándor már az 1930-as években is jelentős sikereket ért el íróként, költőként és újságíróként egyaránt. Sokan a magyar polgárság irodalmi képviselőjét látták benne, amelyet megerősített bolsevizmus ellenessége és emigráns státusza. Rendszeresen írt a Nyugatba, a Pesti Hírlapba, és a Kisfaludy társaság tagja volt.
A legismertebb regénye, A gyertyák csonkig égnek, amelyet 1942-ben írt a szerző. A német megszállást követően az író menekülni volt kénytelen hazájából. A költözés kényszere és a háború pusztításai a líra felé irányították Márai Sándort, aki ebben a zavaros időszakban is célt és vigaszt talált az írásban. Úgy vallotta; az íróknak kulturális küldetésük van a Földön, amelyet háború idején is kötelezettségük végrehajtani. Márai Sándor 1948-ban emigrált, aminek következtében nevét megpróbálták kitörölni a magyar irodalomból. Először Olaszországba, majd az USA-ba költözött. 1985-től sorozatos családi tragédiák érték, legközelebbi családtagjait veszítette el. Írásaiban rendszerint előkerül a honvágy kérdése, amelyről többek között Halotti beszéd című versében is ír. A műveit 1990-ben adták ki újra és ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el. Bár előtte már a lehetőség adott volt Márai könyveinek megjelentetésére, azonban az író addig nem volt hajlandó kiadni könyveit, ameddig Magyarországon megszálló csapatok tartózkodtak.
Márai Sándor a 20. századi magyar írók egyik legnagyobb alakja volt, polgári irodalom legtermékenyebb, egyszersmind legnagyobb hatású képviselője is egyben. A könyveiben pedig időtlen bölcsességeket fogalmazott meg. Márait nem csak hazánkban, külföldön is az európai irodalom egyik kiemelkedő személyének tartják számon. Magyarországi elismertségének kialakításában meghatározó szerepet játszott műveinek nyugat-európai, különösen olasz és francia fogadtatása. Márai Sándor napjainkban reneszánszát éli; sorra filmesítik meg műveit, színházi darabjait újra műsorra tűzték.
Fedezd fel Márai Sándor könyvkínálatunkat és a szerző műveit is magába foglaló Helikon zsebkönyveket!
Vélemények
