"Nem titok: valaha sokat vártam Orbán Viktortól. A leendo államférfit láttam benne, Antall József politikai örökösét, a liberális konzervativizmus megújítóját. Máig hiszem: megvolt erre az esély ? ám úgy látom, elveszett. Véglegesen és visszavonhatatlanul. Hol, mikor, hogyan és miért siklott félre Orbán pályája ? eloször, másodszor, végleg? Vagy eleve arra a szerepre determinálták ot a hajlamai, az alkata, a neveltetése, a tapasztalatai, a körülményei? A közeg: Magyarország, ahol muködött, amihez alkalmazkodott, amit maga is formált? A rendszerváltozással született Magyar Köztársaság egyik építojében kezdettol ott szunnyadt annak majdani lerombolója is? Törvényszeru volt, hogy ? ot idézve ? ?a benne lakó jó és a benne lakó rossz harcából? végül az utóbbi kerekedjék fölül? Efféle kérdésekre keresek válaszokat ebben a könyvben. Jórészt azért fogtam bele, hogy magam is tisztábban lássam: mi történt, hogyan és miért. Mindebbol már sejtheto, hogy ez a munkám kevésbé lesz elfogulatlan. De oszintén hiszem: nem lesz kevésbé becsületes. Mert bár jót már alig tudok, hamisat semmiképp sem akarok írni Orbán Viktorról. Változatlanul érvényes számomra a Kemény Zsigmondtól származó mottó, amelyhez az elozo három alkalommal is tartani próbáltam magam: Nem léphetek nagy ígéretekkel olvasóim elébe. Valószínuleg többször fogok tévedni ? de szándékosan nem ferdítek el semmit."
(Írja Debreczeni József az Arcmás címu új könyvének eloszavában)