Csak néhány éve bukkantak rá Granasztói Pál építész, író leszármazottai a hagyatékban e mindeddig kiadatlan visszaemlékezésre. Az 1978-80 körül írt művet szerzője kiadásra szánta, de „patrióta" szemlélete miatt a Kádár-korban nem találta publikálhatónak. A mintegy ötven évet felölelő történetben - mindvégig hivatásának állomásain keresztül - a főváros, illetve az ország építését irányító hivatalokban, szervezetekben végzett városépítészeti munkáját örökítette meg. Bepillantást enged abba is, hogyan befolyásolták a politikai változások a háború után nagy jelentőségűvé váló városépítészet lehetőségeit, és azt, hogy milyen lett a XX. század második felére Budapest és nagyobb vidéki városaink arculata. Emellett a memoár bemutatja, hogy 1918 és 1956 között a helyét kereső, a magyarországi fordulatok miatt erősen vívódó állapotból Granasztói Pál hogyan vált patriótává: „Az bizonyos, hogy patriótává 1956 forrósított, azelőtt is volt hajlamom rá, de inkább lokálpatriótaként. Budapestért, városainkért, tájainkért lelkesedő. Mostantól az egész országért. Olyan országért, melyben immár hazámra büszke lehetek..." A szöveget a szerző unokája, Granasztói Olga rendezte sajtó alá, jegyzetekkel, annotált névmutatóval és fényképekkel adjuk közre. Miről szól? Egy nagy műveltségű, baloldali értelmiségi és művészkörökben forgolódó építész, urbanista, író életéről; izgalmas (Puskin feleségét, orosz arisztokratákat és anarchistákat is számláló) családi kapcsolatairól, horthysta politikusokról, falukutatókról és kommunista miniszterekről, zsúrokról, bridzspartikról, ostromról és 1956-ról, a magyar építészet korabeli meghatározó figuráiról, tervezőirodákról, fővárosi és országos építési hivatalokról és a korona 1978-as hazahozataláról. Mikor és hol játszódik? Magyarországon: Budapesten, Pécsett, Pócsmegyeren, az első világháborútól az 1970-es évek második feléig. Kinek ajánljuk? Mindenkinek, aki szereti a szép, míves stílusban megírt, nagy ívű visszaemlékezéseket; akit érdekel egy radikális baloldali értelmiségi és művészkörökkel barátkozó, „úri középosztálybeli” fiatalember története; akik szeretik az épített környezetünk, főképp Budapest modern építészete és háború utáni újjáépítése történetéről szóló könyveket. Miért olvasd el? Mert megtudhatod belőle, hogyan élt egy „patrióta” a Horthy-korban és később a létező szocializmusban, hogyan próbált megfelelni a felé irányuló elvárásoknak, milyen alkukra kényszerült, és hogyan tudott gondolkodásában mégis szabad maradni.