Nógrádi Gábor
Nyíregyházán született, ott járt általános iskolába, majd Debrecenben érettségizett, s ezután Budapestre került, ahol főiskolát, egyetemet végzett. Népművelő lett egy nagy művelődési központban, majd a Kassák klubot vezette, ahol a Sebő klub egyik alapító tagja volt. Később főiskolán, egyetemen tanított. Nagy kacskaringók után, huszonkilenc évesen került az Új Tükör című kulturális magazin szerkesztőségébe és újságíró volt tizenhat évig. Gyerekkorában Puskás Öcsi II. akart, de miután nem tudott focizni, költő lett. Első verse 1964-ben jelent meg szülővárosában, a Kelet-Magyarország című napilapban, majd az Alföld című debreceni folyóiratban. Riportjait húsz éves korától közölték az Élet és Irodalom, novelláit pedig a Forrás, a Napjaink és más folyóiratok. Az elmúlt negyven évben öt verseskötete, húsznál több ifjúsági könyve jelent meg és számos hangjátékot, tévéjátékot és filmet is írt. Ezek közül a legismertebb a Sose halunk meg, amelynek főszereplője és rendezője Koltai Róbert. Gyerekrablás a Palánk utcában című első könyvéből sikeres film készült. Petepite című regénye az Év Gyerekkönyve lett, majd megkapta a Nemzetközi IBBY díját is. Szülővárosa a Bencs László emlékéremmel jutalmazta munkásságát. 2012-ben elnyerte az IBBY Életműdíját. Négy-öt regényét kötelező irodalomként tanítják az általános iskola különböző évfolyamain. Záhony és Kőszeg között több mint hétszáz író-olvasótalálkozón vett részt. Ezeken elsősorban a tehetség megőrzéséről és a szépirodalom olvasásának fontosságáról beszélgetett a fiatalokkal játékos, humoros formában.