Nincs engedélyezve a javascript.
Nyiri István - Lauber László

Nyiri István - Lauber László

Szállítás:
2-5 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
10 710 Ft
Borító ár:
11 900 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
10 710 Ft

Árakkal kapcsolatos információk:

 

Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár

Korábbi ár: Az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára

Rendeléskor fizetendő online ár: A rendeléskor fizetendő ár

Bevezető ár: Megjelenés előtt leadott megrendelésre érvényes ár

Kötött ár: A terméknek az Árkötöttségi törvény alapján meghatározott legalacsonyabb eladási ára, melyből további kedvezmény nem adható.

 

Nyiri István (1902–1955) és Lauber László (1902–1953) a két világháború közötti modern magyar építészet kiemelkedő alkotópárosa volt. Több mint tíz éven át...
Leírás
Raktári kód:
205463
ISBN:
9789633493649
EAN:
9789633493649
Megjelenés:
2022.
Kötésmód:
bársony
Oldalszám:
224
Nyelv:
magyar
Tömeg [g]:
120
Nyiri István (1902–1955) és Lauber László (1902–1953) a két világháború közötti modern magyar építészet kiemelkedő alkotópárosa volt. Több mint tíz éven át vezettek önálló irodát a fővárosban, számos bérház, bérvilla és középület megvalósulása fűződik a nevükhöz. A két építőművész pályája a Wälder-irodában keresztezte egymást, ahol tanulmányaik utáni gyakorlati éveiket töltötték. Habár önállósodásuk után a modern építészeti irányzatokban teljesedtek ki, a professzor irodájában tanult hagyománytiszteletet és kompromisszumkészséget kiválóan építették be tervezői gyakorlatukba. Lauber László már az egyetemi évek alatt nemzetközi sikerre tett szert Borpavilon tervével. A Nyirivel közösen alapított önálló iroda nyitása előtt pedig egy nagyon merész épülettel írta be nevét a sikeres építészek sorába: a Bauhaus stílusjegyeket viselő Excelsior autókiszolgáló állomással. Korai munkásságukat főként bérház-, családiház-, bérvillatervekből ismerhetjük meg. Építészeti stílusukra jellemző, hogy bár nem sorolhatók be egy stílusirányzat alá sem, a különféle mozgalmakhoz, csoportosulásokhoz köthető modern építészeti toposzokból ismert elemek sajátos kombinálása mégis felismerhetővé, egyedivé teszi épületeiket. Első igazán nagy sikert arató közös tervük a Kékgolyó utca 10. szám alatti bérházé volt, ezt megbízások sora követte. Az épület különleges éke a városra festői látványt nyújtó tetőterasz, amellyel meghonosították a sétatető-kultúrát, valamint itt jelent meg elsőként a később rájuk jellemző toposszá váló nagy méretű lyukablak. Miután meghódították Budát, több bérházat terveztek a pesti oldalon is. Rendszeresen vettek részt tervpályázatokon, több középülettervük meg is valósult, és ma is eredeti funkciójának megfelelően üzemel. A második világháborút követően irodájukat kényszerűségből felszámolták, és az állami tervezőirodákban külön utakon folytatták építészeti tevékenységüket. A szakma gyakorlása mellett oktatói tevékenységük is kiemelkedő. Bár nem egy időben, de mindketten a Műegyetemen oktattak, számos fiatal építész pályáját formálták az irodában és a tanári pulpitus mögül is. Ligeti Anna (1985) művészettörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett, fő érdeklődési területe a szecessziós és a két világháború közötti modern építészet. Jelenleg a Krea Design Iskola illusztráció szakos hallgatója. E-mail: [email protected]
Vélemények