„Ady ?és Kopátsy minden bizonnyal jól megértették volna egymást. E könyv a hatvan, nyolcvan és száz évvel későbbi Kopátsy, akinek szellemi formálódása kétségkívül Ady-gyökerekből táplálkozott, akinek az Adyval folytatott, köztük lévő megszakítatlan eszmecsere élete végéig élő szellemi tápláléka maradt. A nehéz években Ady tartotta benne a hitet, formálta cselekedeteit, döntéseit, töltötte fel energiával és vigasztalta kudarcaiban.
„Ady ?és Kopátsy minden bizonnyal jól megértették volna egymást. E könyv a hatvan, nyolcvan és száz évvel későbbi Kopátsy, akinek szellemi formálódása kétségkívül Ady-gyökerekből táplálkozott, akinek az Adyval folytatott, köztük lévő megszakítatlan eszmecsere élete végéig élő szellemi tápláléka maradt. A nehéz években Ady tartotta benne a hitet, formálta cselekedeteit, döntéseit, töltötte fel energiával és vigasztalta kudarcaiban.
Ady szellemi örököseként, hozzá hasonlóan sosem hagyta, hogy elbűvöljék a politikai pálya „szirénjei”. Mindketten inkább a társadalom fejlődését, formálódását, torzulásait tanulmányozták, kritizálták, hovatovább fricskázták, gúnyolódtak vele, de sohasem rosszindulatúan, sokkal inkább tehetségesen, fineszesen kutattak magyarázatok után. Nem volt kenyerük a kesergés, a panaszkodás, vagy az, hogy kudarcaikat másra hárítsák.
Ady szelleme, írásai nem találtattak veszélyesnek, ahogyan Kopátsyé sem, a mindenkori többé kevésbé reakciós politikai világban. Valójában a vezetők többnyire nem is igazán értették a sorok között olvasható rejtett kincseket, azok forradalmiságát és pusztító erejét. Ha értették is, tudták, hogy a tömegekből kevesen látnák át, sőt talán el sem olvasnák. Ady írásai így minden rendszer alatt kiadhatók voltak. Kopátsyé majdnem mindig…de az sem semmi.
Ez az új kiadás ennek a páratlan eszmecserének a hagyatéka. Ma már talán elég érett ahhoz a társadalom, hogy teljesebb képet kapjon a műről és e két nagy formátumú bölcselő gondolkodásmódjáról.
Aki kézbe veszi ezt a könyvet, minden bizonnyal gazdagabb lesz általa.
Jó olvasást kívánok.”
Kopátsy Gábor