Beszterce ostroma

(E-könyv)

A kituno regény egyfajta Don Quijote-történet. A 19. sz. vége táján az egykori Észak-Magyarországon (a mai Szlovákiának is az északi felében) élo elobb csak hóbortos elméju fonemes a rohamosan kapitalizálódó társadalom kellos közepén egy darab középkort varázsol maga köré: nedeci várában udvart (élosködo léhutokkel) és magánhadsereget (páncélos lovagoknak és Rákóczi-korabeli vitézeknek öltöztetett parasztokkal) tart fenn, majd várúrnot is szerez (egyik cirkuszigazgatótól megvásárolja Esztella mulovarnot), akit - amikor megszöktetik - visszakövetel Beszterce városától. A város magisztrátusa kigúnyolja, erre "hadba vonul" ellene. Rokonsága - a nagyobb botrányt megelozendo - a város vezetoivel szövetkezve csellel él: az "elrabolt" Esztella helyett túszt, a kegyelemkenyéren tengodo világszép Apolkát kínálják fel. Pongrácz gróf elfogadja a cserét és kegyesen a város színlelt magyarázkodását is, (amit erre felfogadott komédiások tolmácsolnak neki), visszavonul várába, Apolkával együtt. A lány apjaként szereti a félnótás grófot, sot önfeláldozó ápolásával életét is megmenti, amikor az párbajban (amit egyébként Apolka becsületének védelmében vív), súlyosan megsebesül. Pongrácz gróf lányává adoptálja Apolkát, az így kialakult család boldogságát azonban feldúlja Apolka ügyvéddé cseperedett egykori játszópajtásának és titkolt szerelmének váratlan feltunése. Sot, amikor Tarnóczy ügyvéd úr arra vetemedik, hogy megkérje Apolka kezét, Pongrácz gróf a vár börtönébe záratja és - élve osi pallosjogával - le akarja nyakaztatni. Az ügyvédet ugyan a megyei uraknak sikerül kimenekíteni, de az újabb botrány hírére a gróf elleni csigalassúsággal haladó eljárás meggyorsul, a forendi ház mentelmi bizottsága elhatározza az elmebeteg gróf kiadatását. Ennél is súlyosabban sújtja azonban, hogy ellenségei Apolkát vissza akarják cserélni az idoközben lezüllött, megöregedett Esztellára. A "hadiregula" a csere megtagadását nem teszi lehetové, sot Apolka is szeretné követni szerelmét. Pongrácz gróf összeomlik: egy utolsó nagy mulatozás után rendre elbúcsúzik szomszédaitól, befekszik külön erre a célra készített óriási koporsóba (megölt kedvenc lova mellé) és kileheli a lelkét. A könyv a magyar irodalom realistavonulatának egyik kiemelkedo alkotása, hosében (aki a szerzo regényírói muvészetének köszönhetoen bolondériái ellenére is elnyeri rokonszenvünket) Mikszáth kissé a korabeli magyar társadalom megkésettségét is ábrázolta. A mu kezdo olvasónak éppúgy ajánlható, mint azoknak, akik mindeddig nem jutottak olvasásához.    (Forrás: Legeza Ilona könyvismertetoi. http://legeza.oszk.hu)