Hivatal nyílik valahol, mely az emberek lelki problémáit hivatott megoldani a bürokrácia eszközeivel. Egy csalódott fiú bosszút akar állni összetört szívé miatt, hát nyakába veszi a várost. Amazónia dzsungelét rója az utolsó jaguár, s különös dolgok történnek vele, mikor álomra hajtja a fejét. Hogy mi a közös ezekben a történetekben? Mind ebben a „tarisznyában” találhatók, sok egyéb mellett. Cserni András, a többkötetes, ifjú szerző ezúttal a novellák világába invitál minket. A változatos történetek között akad vidám, szomorú, elgondolkodtató, könnyed, valószerű és mesei. Olvashatunk liliomtipróról, kézről kézre járó csokoládéról, kívánságot teljesítő aranyhalról, borozgató rómaiakról, a felelősség elől menekülő cégvezetőről, macskákkal társalgó kísértetről és sok minden másról. Gazdag és színes a paletta, mind a harminc rövidpróza egyedi, önálló történet. S miközben elmélyülünk az apró, mégis teljes világokban, magunkra és életünkre ismerhetünk a sorok között, okulunk a szereplők sorsán, majd eldöntjük, (amint ezt a címadó novellában is megfogalmazásra kerül) hogy e tanulságokat betesszük-e saját tarisznyánkba, vagy meghagyjuk ebben, amelyikben találtuk.
Hivatal nyílik valahol, mely az emberek lelki problémáit hivatott megoldani a bürokrácia eszközeivel. Egy csalódott fiú bosszút akar állni összetört szívé miatt, hát nyakába veszi a várost. Amazónia dzsungelét rója az utolsó jaguár, s különös dolgok történnek vele, mikor álomra hajtja a fejét. Hogy mi a közös ezekben a történetekben? Mind ebben a „tarisznyában” találhatók, sok egyéb mellett. Cserni András, a többkötetes, ifjú szerző ezúttal a novellák világába invitál minket. A változatos történetek között akad vidám, szomorú, elgondolkodtató, könnyed, valószerű és mesei. Olvashatunk liliomtipróról, kézről kézre járó csokoládéról, kívánságot teljesítő aranyhalról, borozgató rómaiakról, a felelősség elől menekülő cégvezetőről, macskákkal társalgó kísértetről és sok minden másról. Gazdag és színes a paletta, mind a harminc rövidpróza egyedi, önálló történet. S miközben elmélyülünk az apró, mégis teljes világokban, magunkra és életünkre ismerhetünk a sorok között, okulunk a szereplők sorsán, majd eldöntjük, (amint ezt a címadó novellában is megfogalmazásra kerül) hogy e tanulságokat betesszük-e saját tarisznyánkba, vagy meghagyjuk ebben, amelyikben találtuk.