Nincs engedélyezve a javascript.
Szarvascsoda

Szarvascsoda
avagy adjátok vissza a magyar verset a lírának!

Szállítás:
3-6 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
2 691 Ft
Borító ár:
2 990 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
2 691 Ft

Árakkal kapcsolatos információk:

 

Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár

Korábbi ár: Az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára

Rendeléskor fizetendő online ár: A rendeléskor fizetendő ár

Bevezető ár: Megjelenés előtt leadott megrendelésre érvényes ár

Kötött ár: A terméknek az Árkötöttségi törvény alapján meghatározott legalacsonyabb eladási ára, melyből további kedvezmény nem adható.

 

Kolozsvári András legújabb verseskötetének, a Szarvascsodának az alcíme líratörténeti felszólítás: "...avagy adjátok vissza a magyar verset a lírának!" Versen a nyelvi kifejezésnek szabályos, ritmusos, kötött formáját, illetve az e formában megjelenő költői művet szokás érteni.
Leírás
Raktári kód:
200596
ISBN:
9786156283665
EAN:
9786156283665
Megjelenés:
2021.
Kötésmód:
keménytáblás
Oldalszám:
232
Nyelv:
magyar

Kolozsvári András legújabb verseskötetének, a Szarvascsodának az alcíme líratörténeti felszólítás: „…avagy adjátok vissza a magyar verset a lírának!” Versen a nyelvi kifejezésnek szabályos, ritmusos, kötött formáját, illetve az e formában megjelenő költői művet szokás érteni.


Eszerint Kolozsvári András magát a költői formát (ezzel a kötettel is) hagyományos érzelmi-gondolati struktúrájához, a lírához szeretné visszaterelni. Hiszen a felszólítás bizonyos mértékben nyilván önmegszólításnak is tekintendő. A líra a hagyományos meghatározás szerint a szubjektív belsőség feltárulkozása, de eredendően mindig közösségi érzelmek (általában dalos) kifejezése. Az archaikus lírában a költő mint a szubjektív belsőség alanya – az isteninek tekintett ihlet révén – kiválik ugyan a közösségből, de (az „istenekkel való” plátói „társalgás nyomán”) visszatalál közösségéhez. Az újkori költészet mindinkább eltávolodott ettől a sémától. A hangsúly a közösségről már társadalmilag is az individuumra, azaz a közösségből való kiválás mozzanatára helyeződött át, az ihlet szakrális aspektusai jobbára elsorvadtak, s a közösséghez való visszatérés is relativizálódott.
A költő gyakorta már csak önmagával kommunikál. Ez az az attitűd (mellyel Arany és Petőfi még polemizál) vagy a költészetnek az a formája, melynek keretében a költők (a fokozatosan semmibe tűnő olvasó­közönség feje fölött) jobbára egymással társalognak, a legújabb kori költészetben szinte már általánossá válik. Kolozsvári András versei mintha valóban ezt a tendenciát próbálnák visszafordítani. Bíró Béla

Vélemények