FéltékenyekGarrenek műve 2.
Féltékenyek
Garrenek műve 2.
Szállítás:
2-5 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
4 049 Ft
Borító ár:
4 499 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
4 049 Ft
„Ha egy ember akar valamit egy másik embertől, a szavak nem tudnak elrejteni semmit.”
Leírás
Raktári kód:
222174
EAN:
9789636202903
Megjelenés:
2024.06.12.
Kötésmód:füles, kartonált
Oldalszám:
256
Méret [mm]:
121 x 183
Nyelv:
magyar
„Ha egy ember akar valamit egy másik embertől, a szavak nem tudnak elrejteni semmit.”
A Féltékenyek Márai leglíraibb műve. A szavak áradata, a torlasztott, hatalmasra növesztett alá- és mellérendelések egymásutánja szinte felbontja szerkezetét, "szárnyaira kap és visz a kimondhatatlan felé". Teljes érettségében mutatkoznak meg benne azok a stíluselemek, amelyeket rajongói csodáltak, s amelyek alapján még bírálói is benne látták ekkoriban a modern magyar regény megteremtőjét, Proust és Joyce hazai megfelelőjét. (Rónay László, Jelenkor, 1988/7–8.)
„Oldalról nézett reá, kerekre nyitott szemekkel, mint aki maga sem érti, miért nem kezdenek végre egyszer "arról" beszélni – "arról", amiről szó van közöttük, a születés pillanatától; közöttük, az összes Garrenek között. Úgy nézett, mint aki mindent odaadna érette, […] ha ez a párbeszéd végre egyszer elhangzana. S mint aki tudja, hogy mindenről lehet beszélni, az irtózatosról is, csak éppen arról nem, amit a Garrenek elhallgatnak egymás elől, s ő, Tamás, ő sem lesz elég erős, vagy felelőtlen, vagy kegyetlen, soha nem lesz olyan hatalmas, hogy beszélni merjen arról, aki a Garreneket egymáshoz köti, mert az összetartozáson belül valamennyien félnek egymástól…”
A Féltékenyek Márai leglíraibb műve. A szavak áradata, a torlasztott, hatalmasra növesztett alá- és mellérendelések egymásutánja szinte felbontja szerkezetét, "szárnyaira kap és visz a kimondhatatlan felé". Teljes érettségében mutatkoznak meg benne azok a stíluselemek, amelyeket rajongói csodáltak, s amelyek alapján még bírálói is benne látták ekkoriban a modern magyar regény megteremtőjét, Proust és Joyce hazai megfelelőjét. (Rónay László, Jelenkor, 1988/7–8.)
„Oldalról nézett reá, kerekre nyitott szemekkel, mint aki maga sem érti, miért nem kezdenek végre egyszer "arról" beszélni – "arról", amiről szó van közöttük, a születés pillanatától; közöttük, az összes Garrenek között. Úgy nézett, mint aki mindent odaadna érette, […] ha ez a párbeszéd végre egyszer elhangzana. S mint aki tudja, hogy mindenről lehet beszélni, az irtózatosról is, csak éppen arról nem, amit a Garrenek elhallgatnak egymás elől, s ő, Tamás, ő sem lesz elég erős, vagy felelőtlen, vagy kegyetlen, soha nem lesz olyan hatalmas, hogy beszélni merjen arról, aki a Garreneket egymáshoz köti, mert az összetartozáson belül valamennyien félnek egymástól…”
A szerzőről
Márai Sándor
Márai Sándor, a 20. század egyik legismertebb és elismertebb magyar írója Grosschmid Sándor Károly Henrik néven látta meg a napvilágot 1900. április 11.-én, Kassán. Jogász családból származott, apja, Grosschmid Géza az első világháború után Kassa szenátora volt. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a Valahol Európában alkotója.
Márai Sándor már az 1930-as években is jelentős sikereket ért el íróként, költőként és újságíróként egyaránt. Sokan a magyar polgárság irodalmi képviselőjét látták benne, amelyet megerősített bolsevizmus ellenessége és emigráns státusza. Rendszeresen írt a Nyugatba, a Pesti Hírlapba, és a Kisfaludy társaság tagja volt.
A legismertebb regénye, A gyertyák csonkig égnek, amelyet 1942-ben írt a szerző. A német megszállást követően az író menekülni volt kénytelen hazájából. A költözés kényszere és a háború pusztításai a líra felé irányították Márai Sándort, aki ebben a zavaros időszakban is célt és vigaszt talált az írásban. Úgy vallotta; az íróknak kulturális küldetésük van a Földön, amelyet háború idején is kötelezettségük végrehajtani. Márai Sándor 1948-ban emigrált, aminek következtében nevét megpróbálták kitörölni a magyar irodalomból. Először Olaszországba, majd az USA-ba költözött. 1985-től sorozatos családi tragédiák érték, legközelebbi családtagjait veszítette el. Írásaiban rendszerint előkerül a honvágy kérdése, amelyről többek között Halotti beszéd című versében is ír. A műveit 1990-ben adták ki újra és ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el. Bár előtte már a lehetőség adott volt Márai könyveinek megjelentetésére, azonban az író addig nem volt hajlandó kiadni könyveit, ameddig Magyarországon megszálló csapatok tartózkodtak.
Márai Sándor a 20. századi magyar írók egyik legnagyobb alakja volt, polgári irodalom legtermékenyebb, egyszersmind legnagyobb hatású képviselője is egyben. A könyveiben pedig időtlen bölcsességeket fogalmazott meg. Márait nem csak hazánkban, külföldön is az európai irodalom egyik kiemelkedő személyének tartják számon. Magyarországi elismertségének kialakításában meghatározó szerepet játszott műveinek nyugat-európai, különösen olasz és francia fogadtatása. Márai Sándor napjainkban reneszánszát éli; sorra filmesítik meg műveit, színházi darabjait újra műsorra tűzték.
Fedezd fel Márai Sándor könyvkínálatunkat és a szerző műveit is magába foglaló Helikon zsebkönyveket!
Vélemények
