Vendégjáték Bolzanóban
Vendégjáték Bolzanóban
Szállítás:
2-4 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
3 599 Ft
Borító ár:
3 999 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
3 599 Ft
"Az élet, kedvesem, teljesség. Az élet, hogy egy férfi és egy nő találkoznak, mert összeillenek, mert olyan közük van egymáshoz, mint az esőnek a tengerhez, egyik mindig visszahull a másikba, alkotják egymást, egyik feltétele a másiknak.
Leírás
Raktári kód:
216835
EAN:
9789636202163
Megjelenés:
2023.09.26.
Kötésmód:füles, kartonált
Oldalszám:
276
Méret [mm]:
121 x 183
Nyelv:
magyar
"Az élet, kedvesem, teljesség. Az élet, hogy egy férfi és egy nő találkoznak, mert összeillenek, mert olyan közük van egymáshoz, mint az esőnek a tengerhez, egyik mindig visszahull a másikba, alkotják egymást, egyik feltétele a másiknak. Ebből a teljességből lesz valami, ami összhang, s ez az élet. Ez nagyon ritka az emberek között. Te menekülsz ez emberek elől, mert azt hiszed, más dolgod van a világban. Én keresem ezt a teljességet, mert tudom, hogy semmiféle más dolgom nincs a világban."
"Nyilvánvalóan a legjobb dolog, ha az embert karja között tartja valaki."
A hős alakjában Giacomo Casanova, a hírhedt 18. századi csábító figurájának körvonalai sejlenek föl, a történetben pedig világosan kivehető a velencei kalandor életútjának néhány fordulata. A múlt azonban nemcsak Casanova történelmi személyisége révén van jelen a Vendégjáték Bolzanóban lapjain, hanem Giacomo emlékei révén is. Nemcsak az elbeszélő ereszkedik alá a történelem kútjába, hanem a főhős maga is szembesül múltjával, életének korábbi eseményeivel. Miközben a velencei ólomkamrák börtönéből szökve, szülőföldjéről elmenekülve rövid időre megpihen Bolzano kisvárosában, ismét találkozik hajdani vetélytársával, Párma urával, aki évekkel korábban egy párbajban súlyosan megsebesítette, majd feleségül vette Franciskát, akinek kegyeit mindketten elnyerni igyekeztek. Ahogy a történelem kísért a regény lapjain, úgy rémlik föl Giacomo előtt meghiúsult hódításának története. - Bengi László
"Nyilvánvalóan a legjobb dolog, ha az embert karja között tartja valaki."
A hős alakjában Giacomo Casanova, a hírhedt 18. századi csábító figurájának körvonalai sejlenek föl, a történetben pedig világosan kivehető a velencei kalandor életútjának néhány fordulata. A múlt azonban nemcsak Casanova történelmi személyisége révén van jelen a Vendégjáték Bolzanóban lapjain, hanem Giacomo emlékei révén is. Nemcsak az elbeszélő ereszkedik alá a történelem kútjába, hanem a főhős maga is szembesül múltjával, életének korábbi eseményeivel. Miközben a velencei ólomkamrák börtönéből szökve, szülőföldjéről elmenekülve rövid időre megpihen Bolzano kisvárosában, ismét találkozik hajdani vetélytársával, Párma urával, aki évekkel korábban egy párbajban súlyosan megsebesítette, majd feleségül vette Franciskát, akinek kegyeit mindketten elnyerni igyekeztek. Ahogy a történelem kísért a regény lapjain, úgy rémlik föl Giacomo előtt meghiúsult hódításának története. - Bengi László
A szerzőről
Márai Sándor
Márai Sándor, a 20. század egyik legismertebb és elismertebb magyar írója Grosschmid Sándor Károly Henrik néven látta meg a napvilágot 1900. április 11.-én, Kassán. Jogász családból származott, apja, Grosschmid Géza az első világháború után Kassa szenátora volt. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a Valahol Európában alkotója.
Márai Sándor már az 1930-as években is jelentős sikereket ért el íróként, költőként és újságíróként egyaránt. Sokan a magyar polgárság irodalmi képviselőjét látták benne, amelyet megerősített bolsevizmus ellenessége és emigráns státusza. Rendszeresen írt a Nyugatba, a Pesti Hírlapba, és a Kisfaludy társaság tagja volt.
A legismertebb regénye, A gyertyák csonkig égnek, amelyet 1942-ben írt a szerző. A német megszállást követően az író menekülni volt kénytelen hazájából. A költözés kényszere és a háború pusztításai a líra felé irányították Márai Sándort, aki ebben a zavaros időszakban is célt és vigaszt talált az írásban. Úgy vallotta; az íróknak kulturális küldetésük van a Földön, amelyet háború idején is kötelezettségük végrehajtani. Márai Sándor 1948-ban emigrált, aminek következtében nevét megpróbálták kitörölni a magyar irodalomból. Először Olaszországba, majd az USA-ba költözött. 1985-től sorozatos családi tragédiák érték, legközelebbi családtagjait veszítette el. Írásaiban rendszerint előkerül a honvágy kérdése, amelyről többek között Halotti beszéd című versében is ír. A műveit 1990-ben adták ki újra és ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el. Bár előtte már a lehetőség adott volt Márai könyveinek megjelentetésére, azonban az író addig nem volt hajlandó kiadni könyveit, ameddig Magyarországon megszálló csapatok tartózkodtak.
Márai Sándor a 20. századi magyar írók egyik legnagyobb alakja volt, polgári irodalom legtermékenyebb, egyszersmind legnagyobb hatású képviselője is egyben. A könyveiben pedig időtlen bölcsességeket fogalmazott meg. Márait nem csak hazánkban, külföldön is az európai irodalom egyik kiemelkedő személyének tartják számon. Magyarországi elismertségének kialakításában meghatározó szerepet játszott műveinek nyugat-európai, különösen olasz és francia fogadtatása. Márai Sándor napjainkban reneszánszát éli; sorra filmesítik meg műveit, színházi darabjait újra műsorra tűzték.
Fedezd fel Márai Sándor könyvkínálatunkat és a szerző műveit is magába foglaló Helikon zsebkönyveket!
Vélemények
