Ez is egy elkésett üzenet. Ezt a levelet már egy Rólad szóló könyvben írom – őszinte szerelmünk története ez, amely átüt majd a papíroson, és ez a papíros valamiképpen beborítja a cinizmus mérhetetlen mennyiségű papírhalmazát. Sok barátod volt, mostanra kiderült. Holnapra kevesebben lesznek. Mert Te tudod a legjobban, ahogy Hollywoodban mondják: „a show-nak menni kell”. Ez a könyv egy emlék Rólad, rólunk. Jó éjszakát, kicsi Györgyi! Tudom, nem hittél Istenben, és Te is tudtad, hogy én viszont igen. Legyen ez egyszer nekem igazam! Előrementél, a túlparton majd találkozunk. A történet folytatódik tovább, reményeim szerint az örökkévalóságig. Ölellek, Te buta, buta Kislány! A Te buta, buta kicsi fiúd: Dani