Corvinisták II. kötet

(E-könyv)

?A november 4-ei szovjet támadás egyik fo iránya a legnagyobb felkeloközpont, a corvinisták ellen irányult, akik az Ülloi út, Nagykörút keresztezodésénél rendezkedtek be. E felkelo csoportok felvették ellenük a harcot, de bázisaikat rövidesen aknázni kezdték. Így az ellenállás ott reménytelennek tunt, és ezért már 4-én este vagy 5-én fegyveresen elhagyták a körzetüket. Egy kb. 350 fos egység a Víg utcai rendorkapitányságon és a mellette lévo épületekben gyult össze, egy másik, ennél jóval kisebb részleg pedig a szintén VIII. kerületi Jázmin utcai iskolába vonult. Többen a Corvin mozi környékén maradtak, és kis létszámú osztagokban folytatták a harcot (nem kis veszteségeket okozva a betolakodóknak), mások letették a fegyvert és hazamentek. (?) Nincsenek kello bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy kinek a kezdeményezésére alakult ki ez az új bázishely, de nyilvánvalóan szervezetten, vezetoik irányításával kerültek ide a felkelok. Állítólag Pongrátz Gergely foparancsnok (agronómus) már 4-én hajnalban bejelentette, hogy a VIII. kerületi kapitányságra megy, ha a Corvin nem védheto tovább. A felkelok egy része a közeli Rákóczi téren folytatta a harcot. Mások a szomszédos csarnokot orizték a tolvajok ellen (mérsékelt sikerrel). Az italozást úgy gátolták meg, hogy belelottek hordókba. A parancsnokok a kapitányság épületében tartották a megbeszéléseiket, csak sejthetjük, hogy mirol. Állítólag ?a szétvert csoportok parancsnokai egymást okolták az ellenforradalom gyors összeomlásáért, ebbol kifolyólag súlyos nézeteltérések és fenyegetések keletkeztek?? Több adat utal arra, hogy a budapesti fegyveres harc folytatását kilátástalannak ítélték. Ennek kapcsán szó esett Iván Kovács László (raktáros) ?árulásáról? és ártalmatlanná tételérol is.?