A hatékony kommunikáció alapjai

(E-könyv)

A kommunikáció tudományának kialakulása a 20. század folyamán és különösen a második világháború idején vett óriási lendületet. Ebben fontos szerepet játszott a háborús propaganda, a meggyőzési technikák alkalmazása, valamint a tömegtájékoztatás és a tömegkommunikáció – főleg a rádió – hatása.
A második világháború után megalakultak az első kommunikációkutatással foglalkozó tanszékek, és a kommunikáció tudománya fokozatosan vált egyre önállóbb kutatási területté, főleg az 1970-es évek hoztak előrelépést. Napjainkra a kommunikáció önálló tudománnyá vált, melyet a gondolatok, eszmék és módszerek izgalmas forrongása jellemez.
A kommunikáció interdiszciplináris, tudományközi kutatási területnek tekinthető több okból is. Eredete és története visszavezethető olyan tudományokra, mint a filozófia, a biológia, az antropológia, a pszichológia és a szociálpszichológia, a szociológia, a szemiológia vagy az információ- és rendszerelmélet. Interdiszciplináris tudomány a kommunikációs jelenségek vizsgálata és értelmezése alapján is, és ebből adódóan integráló jellegű tudomány is.

„Az embernek a világon a legkiválóbb teljesítménye, hogy az egyes személyek egymással kommunikálni tudnak.”
„Csak a kommunikációban teljesedik ki minden igazság, csak a kommunikációban lesz életünk nemcsak élet, hanem teljes élet is.”
(Karl Jaspers)

„Meg kell állapítanunk, hogy az állami közösség az erényes cselekedetek ápolására áll fenn, nem pedig a puszta együttélés kedvéért.”
(Arisztotelész)

A demokratikus állam tehát az erényes cselekvési elvekre alapozható, mivel csak általa biztosítható „a társadalmi igazságosság, amely minden demokrácia cementje”. Másképp fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a hiteles kommunikációs folyamatok és a bizalom jelentik a társadalom és a gazdaság cementjét.

A könyv a kommunikáció alapmodelljéből kiindulva tárgyalja a kommunikáció tudományának a kialakulásában fontos szerepet játszó tudományelméleti tradíciókat, a kommunikációkutatás alapfogalmait, a személyes kommunikáció alapvető dinamika modelljét és a humán kommunikáció alapvető kódjait.
A szakkönyv fontos újdonsága a sikeres és hatékony kommunikáció elemeinek a tárgyalása. A kommunikációs kompetencia komplex fogalmából kiindulva elemzi a munka és az üzleti élet világában fontos kommunikációs készségeket – az empátiát és a határozott önérvényesítést, a befolyásolás és meggyőzés modelljét és sajátosságait, a konfliktuskezelést és a kríziskommunikációt. A személyközi kommunikáció alapvető törvényének tükrében két fontos fejezetben mutat rá a kapcsolatápolás és vonzalom jelentőségére, valamint az emberi kapcsolatok dinamikájának legárnyaltabb sajátosságaira és törvényszerűségeire.
A személyközi kommunikáció sajátos terepét jelenti a csoportos és szervezeti kommunikáció. A csoportjelenségek gazdag világából kiemelten foglalkozik a társas befolyásolás fontosabb jelenségeivel – konformitás, társas innováció, csoportgondolkodás –, illetve a csoport hatalmi és kommunikációs struktúráival, a vezetés dinamikájával és sajátosságaival. A befejező fejezet a társadalmi kommunikáció és a médiaretorika sajátosságait elemzi.