„A maffiaállam nemzeti szinten rendszerszer? korrupciója már nem a klasszikus hétköznapi vagy alvilági eset, hiszen ezen a ?fejlettségi fokon? a korrupció rejtegetni való devianciából egyszeriben az állami politika rangjára emelt, központilag vezérelt gyakorlattá válik. Itt nem az oligarchák vonják ellen?rzésük alá az államot, hanem egy politikai vállalkozás teremt magának oligarchakinevezési jogot. Vagyis nem egy gazdasági érdekcsoport veszi át az egyébként t?le személyileg és szervezetileg is különálló politika bizonyos szegmensei fölötti rendelkezést, hanem egy politikai vállalkozás maga válik egyúttal gazdasági vállalkozássá is, foglyul ejtve mind a politika, mind a gazdaság világát, és az államhatalom teljes fegyvertárával építve a maga maffiára jellemz? kultúráját és befolyását. A maffiaállam a patriarchális családf? jogosítványainak a közhatalom eszközeivel történ? illegitim kiterjesztése a nemzet egészére, a parazita állam privatizált formája, amely a törvényesített rablás eszközeivel osztja újra a vagyont. Ami nálunk 1998 és 2002 között elindult, majd 2010 óta kiteljesedett, azt leginkább az egykori Szovjetunió utódállamainak többségében történtekkel – Putyin Oroszországával, Azerbajdzsánnal vagy más közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokkal – lehetne rokonítani, csak a rendszerváltás óta nálunk bejárt politikai evolúciós út volt más.”
Magyar Bálint
Magyar Bálint a posztkommunista maffiaállam fogalmával új értelmezési keretet és nyelvhasználatot teremtett Orbán rendszerének leírására, ami ma már mind a tudományos vitákban, mind a közbeszédben megkerülhetetlen magyarázó er?vel bír. A magyar maffiaállam anatómiája Magyar Bálint e témában született eddigi írásainak az idegen nyelv? kiadásokhoz készült, b?vített, megújított és a kritikai megjegyzésekre reflektáló összegzése.
A kiadó