Hattyúember és Berberkirály

(E-könyv)

?Minket is elfogott a vágy, hogy bejussunk a szabadság birodalmába. Freddy kijelentette, hogy holnaptól elhagyja magát, ami azt jelentette, hogy nem mosakszik. Drozda beszerzett Somogyból egy bekecs mellényt, és a hátuljára nagy atombéke jelvényt rajzolt. Rajtam a nagyapámtól kölcsönvett, kifakult pepita nadrágjából átalakított kantáros bermuda, egy piros tornatrikó és egy régi hócipo volt. Plusz egy lepusztult fekete esernyo. Amúgy volt egy fantasztikus fehér alapú trikónk, amit felváltva hordtunk. Az ido tájt be voltunk csavarodva Kerouacba, Ferlinghettibe, az Üvöltésbe, a Rollingba. Hol máshol akartunk volna lenni, mint az Úton. Freddy hamarosan jó büdös lett. Loncsos, kese szoke haja és enyhén vöröses szakálla egybecsüngött. Koszos szemüvegén alig látott ki. Idoközben elkészült álomnadrágja. Elöl fehér, hátul fekete. Vagy fordítva. Stoppoláshoz tuti nyero! Még két elmaradhatatlan kellék: filmfelvevo állvánnyal és fényképezogép. Volt benne film is. Készen álltunk tehát a nagy útra. A terv, hogy körbestoppoljuk a Balatont, soha nem vált valóra.? Horváth Putyi ?Egy utolsó mohikán a nyolcvanas évek undergroundjából, aki még tud és mer a régi módon élni és filmezni?, írták róla 2005-ben. Mire o így válaszolt: ?Akkor az ivás életforma volt. Mindenki ivott, a segédmunkástól a párttitkárig. Ittunk a munkahelyünkön és a szabadidonkben. Pótcselekvés volt, mert igazából nem nagyon csináltunk semmit. Magyarországon is jelentos hagyománya volt az italozásnak, és erre épült rá a szovjet módszer, aminek az lehetett a lényege, hogy inkább igyanak, addig se gondolkoznak.? Többek között errol az életformáról szól önéletrajzi regénye (amennyiben szabad annak tekinteni). Hosei, akikkel együtt élte túl azokat az éveket, ma már világhíres emberek, írók, filmrendezok, lázadó festok és az o ?segédeik?? ki a szerzo által megfejtheto álnévbe burkolózva, ki pedig a saját nevén, mint Bódy Gábor, Pauer Gyula.