Laikus olvasás?

(E-könyv)

Az elektronikus könyv térhódítása az olvasni szeretok, olvasást vállalók számára egy új világot hozott. Gyakorlatilag megnyílt a lehetosége annak, hogy a könyvélvezok ingyenesen saját könyvtárat állítsanak fel. Tízezrével juthatnak az érdeklodok szabad letöltésu magyar nyelvu könyvekhez. Ez a lehetoség nem jelent mást, mint hogy többet olvashat az eddigieknél, akinek van hozzá motivációja? A kutatások azt mutatják, hogy ennél többrol van szó. A Personal Library (PL), az e-magánkönyvtár átalakítja az olvasó viszonyát a könyvhöz, a végtelen szöveg-birodalomhoz. A médiatársadalom peremére szorult irodalmiság az elektronikus könyv megjelenésével újra középponti szerephez juthat. Ahogy Kulcsár Szabó Erno akadémikus is megállapítja: ?A technologizált írásban látható nyelvként muködo irodalmi szövegnek ugyanis nemcsak a hangot és beszédet meghaladó közlési lehetoségei tágultak ki, hanem a diszkurzív befogadóképessége is.? Azaz visszatérhet az irodalom oda, ahonnan talán elindult: egy kulturális közösség minden tagjának egyformán és egyszerre jelenthet alkotói és befogadói élményt. Az irodalom egészen új körülmények között, a mediatizált kulturális nyilvánosság informatikai horizontjában a különféle kultúraalkotó csoportok közötti kiegyenlítodést is jelentheti. Ugyanakkor felmerül az itt közölt két tanulmányban egy már évezredek óta megválaszoltnak hitt kérdés: mi is az irodalom egyáltalán? Éppen a XXI. században mi is az a literatúra nevu muveltségi csodabogár? Meg tudjuk-e mondani általános érvénnyel a mai technologizált, számítógép kreációs kultúrában, hogy mi tesz egy nyelvi képzodményt irodalommá?   Egy lehetséges válasz a szerzo szerint: irodalom egyáltalán csak addig lesz, amíg legalább egyvalamiben többre képes a lehetoségeik tekintetében korlátlan (?) technikai médiumoknál. A mu auratikus (hangulati kisugárzása) létmódja veszélybe kerül a képernyos olvasásban?