Létezik-e még demokrácia a 21. század Németországában?
Erre a kérdésre keresi a választ Klaus-Rüdiger Mai, aki könyve első felében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy teljeskörűen áttekintse Németország társadalompolitikai viszonyait. Aprólékosan megvizsgálja az elmúlt évek valós és vélt válságainak hatását a gazdaságra, a társadalomra és a politikai gondolkodásra, olyan területeket érintve, mint a történelem, a kultúra, az oktatás, valamint a külső és belső biztonság. Mindeközben egyértelmű kritikával illeti a hatalmi elit tevékenységét, amely igyekszik a saját javára fordítani ezeket a válságokat – akár az állampolgárok fizikai és szellemi szabadságának árán is.
Létezik-e még demokrácia a 21. század Németországában?
Erre a kérdésre keresi a választ Klaus-Rüdiger Mai, aki könyve első felében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy teljeskörűen áttekintse Németország társadalompolitikai viszonyait. Aprólékosan megvizsgálja az elmúlt évek valós és vélt válságainak hatását a gazdaságra, a társadalomra és a politikai gondolkodásra, olyan területeket érintve, mint a történelem, a kultúra, az oktatás, valamint a külső és belső biztonság. Mindeközben egyértelmű kritikával illeti a hatalmi elit tevékenységét, amely igyekszik a saját javára fordítani ezeket a válságokat – akár az állampolgárok fizikai és szellemi szabadságának árán is.
A történész-újságíró szerző írása azonban nem pesszimista, és könyve második felében megmutatja a kiutat abból az útvesztőből, amelybe a német társadalom az utóbbi évtizedekben került, részletezve azokat a jövőt alakító lehetőségeket, amelyeket minden polgárnak meg kell ragadnia. „Nem szabad búcsút mondanunk a haladásnak, nekünk kell alakítanunk azt, különben mások fogják alakítani helyettünk.”