A nagy emberekrol a kis történetek tudják néha a legtöbbet elmondani. Ezért gondoltunk arra, hogy Göncz Árpád emlékét úgy is megorizhetjük, ha válogatunk a róla szóló anekdotákból, visszaemlékezésekbol, és néhányat belolük közzéteszünk.
Nem életrajz, nem politikai elemzés ez a kötet, hanem egy igaz ember alakjának felidézése. Mikor megtudtuk, hogy Göncz Árpád már nincs velünk, felhívást tettünk közzé a Facebookon, illetve a Klubrádióban, és abban a pillanatban özönleni kezdtek az emlékezések. Az emlékezok között van olyan, aki csak egyetlen egyszer találkozott vele, de olyan is, akivel évekig ült egy cellában. E viharvert ország történelme alkalmat adott arra, hogy igazán különös esetek is elofordulhassanak.
Az én elnököm azt is tudta, hogy a nemtelen támadásokkal nem kell törodni. Volt bennük része elég ? de sebaj. Szüntelenül érezhette a polgárok dönto többségének a támogatását. A szeretetét. Az én elnököm léte bizonyítja sokaknak, hogy a ?politikus? mégsem a cinikus, a hatalomvágyó, a pénzéhes szinonimája.
Az én elnököm népében állított magának ércnél maradandóbb emlékmuvet. A mi elnökünk: Göncz Árpád.
Dési János