La´szlo´ Zolta´n komoly u´jsa´gi´ro´i, sze´pi´ro´i e´s ne´mi tudoma´nyos karriert futott be 1914 elo?tt. E´vekig hivatalnokoskodott Bosznia-Hercegovina´ban, ahol a helyi muszlimok pe´nzu¨gyeivel foglalkozott. A ke´t vila´gha´boru´ ko¨zo¨tt azonban nem a letu?nt osztra´k–magyar vila´g hivatalnoki tapasztalatait e´s polga´ri u´jsa´gi´ro´i ismereteit tudta elso?sorban kamatoztatni, hanem azokat a propagandatechnika´kat, amelyeket az elso? vila´gha´boru´ ideje´n a be´csi sajto´hadisza´lla´s tisztviselo?jeke´nt saja´ti´tott el. Ke´pzett e´s gyakorlott propagandistake´nt va´lt hasznos tagja´va´ fajve´do?k e´s turanista´k bizonyos csoportjainak, ke´so?bb pedig nyilas u´jsa´gok szerkeszto?se´geinek. La´szlo´ e´lete´n keresztu¨l betekinte´st nyerhet az olvaso´ azokba a dra´mai va´ltoza´sokba, amelyek a 19. sza´zad ve´ge´to?l a 20. sza´zad dereka´ig radika´lisan a´talaki´totta´k az e´let felte´teleit Euro´pa´ban. Megismerheti, hogyan va´ltoztak meg egy ko¨ze´poszta´lybeli fe´rfi ne´zetei nacionalizmusro´l, szocializmusro´l, imperializmusro´l, gyarmatosi´ta´sro´l, antiszemitizmusro´l e´s rasszizmusro´l annak fe´nye´ben, hogy e´lete´nek kereteit egy alkotma´nyos orsza´gokbo´l a´llo´ multinaciona´lis birodalom, egy vila´gha´boru´s verese´gbo?l kila´balo´ fu¨ggetlen kis nemzeta´llam vagy egy, a Szovjetunio´ befolya´sa alatt a´llo´ kommunista orsza´g jelo¨lte ki. E´s ve´gu¨l ismereteket szerezhet olyan u´j, izgalmas kutata´si teru¨letekro?l, mint a birodalom e´s a nemzet viszonya, a birodalome´pi´te´s e´s az orientalizmus kapcsolata vagy a birodalome´pi´te´s o¨ro¨kse´ge´nek hata´sa a sze´lso?jobboldali eszme´kre e´s mozgalmakra.