Karácsonyi tűzszünet, 1914

Ahogy a részt vevő katonák látták

"1914 karácsonyakor valami egészen rendkívüli dolog történt az első világháború nyugati frontjának egyes szakaszain. Annyira különleges, hogy aztán soha többé nem ismétlődött meg ebben a formában. A karácsony közeledtével az arcvonal több részén, egymástól függetlenül, nem törődve az esetleges hadbírósági következményekkel a szemben álló felek katonái abbahagyták a harcot, és helyi tűzszünetekben egyeztek meg. Néhol beszélgetésbe elegyedtek a senki földjén, kisebb ajándékokkal kedveskedtek egymásnak… Karácsonyeste pedig még hihetetlenebb dolgok történtek: kivilágított karácsonyfákat tettek ki a mellvédekre, és karácsonyi énekeket énekeltek felváltva, amitől a másik fél katonái egészen meghatódtak… Ez a fegyvernyugvás egyes helyeken több napig, és van, ahol több hétig folytatódott. Még közös focizásra is sor került, és jellemző volt, hogy a német katonák az angol focibajnokság eredményei után érdeklődtek az angoloknál…
A könyv ezt az egyedülálló történést járja körül, és arra keresi a választ, hogyan alakulhatott ki ez a különleges tűzszünet, és miért nem ismétlődött meg a továbbiakban. A csupán pár hónappal azelőtt háborúba sodródott európai országok katonái olyan helyzetben találták magukat, amire senki sem számított: a véres lövészárok-háború patthelyzetében. Különösen igaz volt ez a nyugati frontra, és azon belül is a mélyen fekvő Flandriára, ahol a németek néztek farkasszemet a britekkel és a franciákkal, és ahol a természeti körülmények tovább súlyosbították a helyzetet: ősz végére sártengerré változott a vidék, és a lövészárkok megteltek vízzel. Az ellenséges árkok néhol csak néhányszor tíz méterre voltak egymástól, a szemben álló felek katonái hallótávolságon belül élték az életüket, ami különös, az otthon maradottak számára érthetetlen lelki közelséget teremtett köztük. Ekkor még jellemzően családos emberek harcoltak az első vonalban. A véres európai polgárháború szörnyű realitásai azt eredményezték, hogy ők már javarészt nem voltak életben a következő év végére, és a felsőbb parancsnokságok is intézkedéseket vezettek be a frontbarátkozás megszüntetésére. Az 1914-es karácsonyi tűzszünet a régi európai világ egyik utolsó lobbanása volt a háború technicizálódása és teljes elembertelenedése előtt. A könyv amellett, hogy emléket állít az eseménynek, és megismertet bennünket az első világháborús hadviselés sok részletével, alkalmat kínál a számunkra, hogy elgondolkozzunk a 20. századi történelmünk mélyebb összefüggésein."