A Seuso néven ismertté vált, felbecsülhetetlen értéku római kori ezüstlelet dísz- és kisebb részben használati edényekbol áll. A kincs minden bizonnyal nem egy idoben, nem egy helyen, és mai értelemben nem egy megrendelo számára készült. A tárgyakat azonban valamennyi ideig együtt használták vagy díszítették vele az étkezések színhelyét, s néhány darabjukat tudományos bizonyíték szerint is együtt rejtették el. Azt, hogy ki volt Seuso, nem tudjuk. Neve a legbecsesebb mutárgy, a kilenc kilogrammos Seuso-tál állatos jeleneteket ábrázoló medalionjának köriratában olvashatjuk. Csak abban lehetünk bizonyosak, igen gazdag, elokelo ember lehetett, hiszen ajándékba nagy és súlyos ezüsttálat kapott, családos volt és minden bizonnyal emeletes villában lakott a Pelso tóhoz, azaz a Balatonhoz közeli birtokán. Nevét csak a róla elnevezett, vadászjelenetekkel díszített tálon olvashatjuk, egyéb írásos emléket nem ismerünk róla. Feltételezett lakhelye, a III. században Szabadbattyán határában épült ? és 374-ben a barbárok támadásában elpusztult és 1993-ban részlegesen feltárt ? római kori villa pompás termeivel és falfestményeivel császári fogadásra is alkalmas volt... A történelem nagy rejtélyei címu sorozat e-könyvben is megjelent kötetébol mindent megtudhatunk a IV. századból származó Seuso-kincsek eredetérol, történetérol, magyarországi kapcsolódásáról, kalandos, krimibe illo eltulajdonításáról, külföldre vitelérol, visszaszerzésének fobb állomásairól.