Megtarthatja-e világhatalmi pozícióit Oroszország az olajfegyver és az atomfegyver segítségével? Ez az igazi tétje az orosz-ukrán háborúnak. Vlagyimir Putyinról sokan tudják, hogy KGB akadémiát végzett. Sokkal kevesebben azt, hogy kandidátusi disszertációját a kőolajról írta és hogy egész politikai pályája a fekete arany körül forgott, ahogy az utóbbi száz év világtörténelme is.
Megtarthatja-e világhatalmi pozícióit Oroszország az olajfegyver és az atomfegyver segítségével? Ez az igazi tétje az orosz-ukrán háborúnak. Vlagyimir Putyinról sokan tudják, hogy KGB akadémiát végzett. Sokkal kevesebben azt, hogy kandidátusi disszertációját a kőolajról írta és hogy egész politikai pályája a fekete arany körül forgott, ahogy az utóbbi száz év világtörténelme is.
Drámai fordulatokkal és vérrel teli könyvében az orosz és az amerikai hatalmi ambíciókat is közelről ismerő szerző érdekes, néha kimondottan rémisztő epizódok sokaságát mutatja be az olajipar történetéből. Lehet, hogy ha Winston Churchill 1911-ben nem állítja át olajtüzelésre a brit flotta hajóit, akkor az Antant elveszíti az első világháborút? Ha a németek 1943-ban elfoglalják Bakut, vagy akár csak megnyerik a balatoni csatát, akkor a második világháború is másképpen ér véget? Lehet, hogy a mai Amerikát még mindig nem az elnök, hanem „a hét nővér” irányítja?
Az első pennsylvaniai olajláztól a Mexikói öbölkatasztrófán átívelő olaj-história másik kulcskérdése az autóipar, a közgazdász, a politikus és a gépkocsivezető számára: vajon meddig tartanak ki a föld kőolajtartalékai? Tíz-húsz évig, mint a radikálisok állítják, vagy akár még további ötszáz évre elegendők...?