Trencsényi László, a pedagógiai kutató, az ELTE tanára négy évtizede egészen közelrol követi azokat a színpadi megnyilatkozásokat, legyen az zenés, drámai vagy táncos, melynek vagy nézoi vagy fellépo szereploi, megszólalói ? gyerekek. Akár falusi kultúrház színpada, akár fényes rivaldafények, akár országos, nemzetközi híru produkció, akár kísérleti próbálkozás. Akár profik, akár amatorök. Akár csetlo-botló ? elbotló ? vállalkozások, akár fényes sikerek.
Ezen eloadások gyöngysorából valóságos színháztörténet, koncertterem-történet kerekedik, csaknem fél évszázad hosszú, a modern magyarországi gyermekkultúra igen jelentos évtizedeibol.
A szerzo kritikái annak idején rendre megjelentek szakmai folyóiratokban, hírlapokban. A kronológiát követve e kritikák idézik fel a történéseket. Szóba kerül a Bihari Együttes, a Garabonciás Együttes, az Amadinda, az Arany János Színház, a Kerekasztal, a Közép-Európai Táncszínház, a Fapihe, a Harlekin? és sorolhatnánk tovább a legendás neveket.
A történelmi képeskönyvvé szervezodött kritikafuzért Trencsényi Imre dokumentumfotói ékesítik.