Az e-könyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysikeru A magyar festészet mesterei címu sorozat azonos címu kötetének szöveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Paál László (1846?1879) Tizenkilencedik századi festészetünk költoi ihletettségu, ostehetséggel megáldott muvésze volt Paál László (1846?1879). A képeibol sugárzó ero, érzelemgazdagság és magas szintu festoi tudás késztette Lázár Béla muvészettörténészt arra, hogy e rövid életu és tragikus sorsú festo nyomdokait követve feltárja életútját, s muveit a közönséggel megismertesse. Bejárva a muvész pályafutásának fontos állomásait, Düsseldorfban, Párizsban és Barbizonban dokumentumok és muvek után kutatott, és felfedezéseit a róla írott elso monográfiában tette közzé. Elragadtatott szavaival így jellemezte a bonyolult lelkületu, különleges sorsú muvészt: ?Csupa érzékenység, csupa líra ez az ember. Ami ot a természetben kora ifjúságától kezdve érdekli, maga a táj, amelyet hangulata megelevenít, képzelete élové varázsol. Mint ember is a finom részletezés, a szubtilis érzések, a gyöngéd hangulatok elemzoje volt. A világot álmaihoz alkalmazta, a természet csak annyiban létezett számára, amennyiben benne álmainak megfelelo képet talált? Ez egyéniségében gyökerezett, fizikumához volt kötve, érzékeny szívéhez? ingerlékenységéhez, hangulatának gyors átsugárzó erejéhez, világlátásának sajátos tónusához?? E néhány sor jól érzékelteti a muvész jellemét és munkásságának lényegét. Csak kivételes tehetségu ember képes arra, hogy csupán egyetlen mufajon, a tájképen keresztül közvetítse érzelmeinek változatosságát, mindig más-más hangulati tartalommal. Az objektív látvány érzelmektol futött, magas szintu tolmácsolása következtében sokszínu és változatos életmu keletkezett, amelyben nem található sem kompozícióban, sem eloadásmódban két egyforma alkotás, és nincs egyetlenegy sem, melyet érzelmileg sekélyesnek vagy felületesnek tarthatnánk. Az alkotás vágyának tüze égette lelkét, s a zseni szikrája lobbant lángra, amikor új, maga választotta hazájából inspiráló visszajelzéseket kapott, amikor úgy érezte, hogy végre megtalálta helyét a világban. Ekkor ? elobb a hollandiai Beilenben, majd a franciaországi Barbizonban ? a szüloföld, a vadregényes Erdély ihlette emlékképek kelnek életre e muveiben. A táj varázsa és a muvészi alkotóközösség lelki-szellemi támogatása együttesen, forrásként táplálták tehetsége teljes kibontakozását. Rövid élete alatt teljes ívu életmuvet hozott létre a lírai, olykor romantikával átitatott realizmus jegyében, amely ot stílusában és szellemiségében is a barbizoni iskola nagymestereinek, Jean-François Millet, Théodore Rousseau, Camille Corot, Virgilio Diaz, Charles-François Daubigny muvészetéhez kapcsolja.