A tudattalan dinamikája (ÖM 8)

Az Összegyűjtött Munkák 8. kötete, A tudattalan dinamikája túlnyomórészt olyan írásokat tartalmaz, amelyek Jung alapvető felismeréseit és lényeges munkahipotéziseit mutatják be. Hat tanulmány foglalkozik a szerző egyik fontos művével, a Wandlungen und Symbole der Libido-val szemben megfogalmazott ellenvetésekkel, illetve dokumentálják a libidóelméletét, amelynek kidolgozását 1912-ben kezdte meg, de csak 1928-ban zárta le.
Az „Elméleti gondolatok a pszichés tényező lényegéről” című írás mindenekelőtt a szerző ismeretelméleti álláspontját mutatja meg. Ebben a tanulmányban a „tudat” és a „tudattalan” fogalmait azok történeti fejlődésében és az ösztönfogalommal való összefüggésében vizsgálja. Mint az „Ösztön és tudattalan” című írásból is kiderül, ez a kérdés Jungot már 1919-ben foglalkoztatta, és vizsgálódásainak eredményei vetették meg utóbb a jungi archetípustan alapjait is. Jelen kötetbe került a „Szinkronicitás mint az akauzális összefüggések elve” című tanulmány is, mivel ebben olyan ösztönösen, illetve archetipikusan meghatározott tényállásokról van szó, amelyek a kauzalitás elvével nem ragadhatók meg: sokkal inkább olyan, az érzékelésre vonatkozó koincidenciákról van ugyanis szó, amelyek új dimenzióval gazdagítják a tudományos megértést. Nagyon is érthetőnek tűnik, hogy Jung sokáig halogatta ezen, a tudományt forradalmasító írásának közzétételét. A szinkronicitástan a modern fizika és az analitikus pszichológia közötti összefüggéseket mutat ki a valóság egy eleddig még alig kutatott és nehezen megközelíthető határterületén.
E három fő írás köré csoportosulnak jelen kötet tematikusan kapcsolódó cikkei. „Az élet fordulóján” és „A transzcendens funkció” című cikkekre különösen fel kell hívnunk a figyelmet. „Az életút fordulóján” az individuációs folyamat problémájával foglalkozik, amely főként az életút második felében felmerülő feladat, míg „A transzcendens funkció” – amelyet a szerző 1916-ban írt, de csak negyven évvel később tett közzé – a tudattalan folyamatok prospektív jellegét vizsgálja. Innen indulnak Jung értekezései az „aktív imagináció”-ról, amely az analitikus pszichológián belül a lélektani tapasztalatok és vizsgálódások lényeges elemét képezi. Empirikus alapon egyes elméleti koncepciókkal foglalkoznak azok a rövidebb írások, amelyekben a szerző a világnézet, a valóság és valóságon túli valóság, a szellem és élet, valamint a szellemhit kérdéseit tárgyalja. A szerző ezeket fenomenológiailag próbálja megragadni és a pszichológiai kutatás számára elérhetővé tenni.
Tartalomjegyzék
I. A lélek energetikájáról
II. A transzcendens funkció
III. A komplexuselméletről általánosságban
IV. A lelkialkat és az öröklődés pszichológiai jelentősége
V. Az emberi viselkedés pszichológiai determinánsai
VI. Ösztön és tudattalan
VII. A lélek szerkezete
VIII. Elméleti gondolatok a pszichés tényező lényegéről
IX. Általános szempontok az álom pszichológiájához
X. Az álmok lényegéről
XI. A szellemhit pszichológiai alapjai
XII. Szellem és élet
XIII. Korunk pszichológiájának alapproblémája
XIV. Analitikus pszichológia és világnézet
XV. Valóság és valóságon túli valóság
XVI. Az életút fordulóján
XVII. Lélek és halál
XVIII. A szinkronicitás mint az akauzális összefüggések elve
Már megjelent kötetek:
3 Az elmebetegségek pszichogenezise
4 Freud és a pszichoanalízis
5 Az átalakulás szimbólumai
6 Lélektani típusok
7 Két írás az analitikus pszichológiáról
9/I Az archetípusok és a kollektív tudattalan
9/II Aión
10 A változó civilizáció
11 A nyugati és a keleti vallások lélektanáról
12 Pszichológia és alkímia
13 Az alkimista elképzelésekről
15 A szellem jelensége a művészetben és a tudományban
16 A pszichoterápia gyakorlata
17 A személyiség fejlődése
18/I A szimbolikus élet
18/II A szimbolikus élet