A végtelen tükre ? mintegy napló, összefoglalás, a nagy muvész elodök tisztelete és a mai kortárs írók, festok, fényképészek, tudósok, zeneszerzok dicsérete az ünnepben, vagy siratása az elmúlásban. Benne az élet köszöntése, az élet bíztatása, barátok elvesztése és emlékezetük ? mindannak tükre, ami alkotásban körülvesz minket: a költo szemével. Radnóti Miklóstól Esterházy Péterig, Konok Tamástól Hantai Simonig, Petrovics Emiltol a tudós Szentágothai Jánosig, s a centrumban a nagy elod, József Attilától a költo saját ars poeticájáig és a hazaszeretet számos megfogalmazásáig. Hogy lát a költo? Hogy érzékel, hogy figyel, hall, s mindebbol mit ad vissza? ? ennek könyve A végtelen tükre.
?Arról, hogy a költo hova születik, milyen természeti és társadalmi körülmények között kell élnie, nem sokat tehet. A költo legfontosabb tulajdonsága az élet-hit szépsége és szeretete. Ez az a kettos foglalat, amelyben a munek meg kell valósulnia. A lehetetlen, a szép vagy a jó, vagy az alig elviselheto, a szenvedés és a szeretet, a lét minden állapotának megjelenítése és kivallása. A költo se lehet több mint a világ, hiszen a költészet lényege és varázslata az a világ, amelyben született, az öröm és a tisztaság vallomása és vállalása, egyszóval a teremtés maga, minden fájdalmával és gyönyörével. A költonek hinnie kell a létet, és szeretnie kell azt a valóságot, amelybe született és azt a világot, amely végül is mulandóságával egyszer majd végleg betakarja. A költo legfontosabb tulajdonsága ez a szeretet, hisz ez a szeretet teszi töprengo homlokára fénylo tenyerét. Hitét a megmaradásban, bizalmát a teremto idoben, hisz maga se más, mint a teremtett ido, mint a huség abban a létben, amely anyagával és természetével körülveszi, létének jelentést ad és bizalmat a megmaradásra.? ? vallja Juhász Ferenc új könyve születése kapcsán.