Az énlaki rovásírásos felirat
Az énlaki rovásírásos felirat
Szállítás:
2-5 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
2 070 Ft
Borító ár:
2 300 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
1 656 Ft
Kerek ezer éven át használták a rovásírást.
Bizonyára 576-659 között, a magyarság fölé került türk törzseknek a magyarságba beolvadásával együtt jutott nemzetünk műveltségi javai közé s később, a VIII. század második felében a nyugati türk birodalomnak az ujguroktól való végleges szétrobbantása után a magyarsághoz menekült minuszinszk vidéki törzstöredékek révén valószínűleg még a türk írás későbbi fejleményeivel is kibővült.
Bizonyára 576-659 között, a magyarság fölé került türk törzseknek a magyarságba beolvadásával együtt jutott nemzetünk műveltségi javai közé s később, a VIII. század második felében a nyugati türk birodalomnak az ujguroktól való végleges szétrobbantása után a magyarsághoz menekült minuszinszk vidéki törzstöredékek révén valószínűleg még a türk írás későbbi fejleményeivel is kibővült.
Leírás
Raktári kód:
173195
ISBN:
9786155797453
EAN:
9786155797453
Megjelenés:
2019.
Kötésmód:puhatáblás
Oldalszám:
90
Nyelv:
magyar
Tömeg [g]:
250
Kerek ezer éven át használták a rovásírást.
Bizonyára 576-659 között, a magyarság fölé került türk törzseknek a magyarságba beolvadásával együtt jutott nemzetünk műveltségi javai közé s később, a VIII. század második felében a nyugati türk birodalomnak az ujguroktól való végleges szétrobbantása után a magyarsághoz menekült minuszinszk vidéki törzstöredékek révén valószínűleg még a türk írás későbbi fejleményeivel is kibővült. Rovásírásunknak a besenyő betűsorral való összevetése megengedi, hogy, noha egymástól függetlenül alakultak ki, a szomszédságban élés idején, mégis kölcsönösen befolyásolhatták egymást éppen úgy, miként a X-XI. században a szintén szomszédos glagolita írás, azután meg a latin betűsor hatott a rovásírásunkra.
De elenyészett a besenyő írás és a türkök is rég elfelejtették már, ám a székelység századokkal utóbb is még mindig használta, élt vele.
Bizonyára 576-659 között, a magyarság fölé került türk törzseknek a magyarságba beolvadásával együtt jutott nemzetünk műveltségi javai közé s később, a VIII. század második felében a nyugati türk birodalomnak az ujguroktól való végleges szétrobbantása után a magyarsághoz menekült minuszinszk vidéki törzstöredékek révén valószínűleg még a türk írás későbbi fejleményeivel is kibővült. Rovásírásunknak a besenyő betűsorral való összevetése megengedi, hogy, noha egymástól függetlenül alakultak ki, a szomszédságban élés idején, mégis kölcsönösen befolyásolhatták egymást éppen úgy, miként a X-XI. században a szintén szomszédos glagolita írás, azután meg a latin betűsor hatott a rovásírásunkra.
De elenyészett a besenyő írás és a türkök is rég elfelejtették már, ám a székelység századokkal utóbb is még mindig használta, élt vele.
Vélemények
